Körbejárjuk a legfontosabb szempontokat, amelyek közül az első az energetikai tanúsítvány és a felújítási terv elkészítése.
Országos szinten az energiafelhasználás 35%-át a lakóházak fogyasztása teszi ki. Az is érdekes, hogy egy korábban épült, kedvezőtlen hőtechnikai adottságokkal rendelkező, ma már korszerűtlennek számító családi ház teljes energetikai felújításával a rezsiköltségek 50-80 százalékát lehet megtakarítani.
Az, hogy mi számít teljes felújításnak az energiamegtakarítás terén egy-egy épületnél, az adottságaitól, az addigi felújításoktól, az épület állapotától is függ.
Számít a ház fekvése, a táj éghajlata, a falazat anyaga, a tető szerkezete, és az is, hogy mikor épült a ház. Minél közelebb kerülünk napjainkhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyre korszerűbb anyagokkal és technikával épült.
A teljes felújtáskor érdemes 2 dologra összpontosítani. Egyrészt, hogy általában milyen lépések szükségesek az épület hőtechnikai adottságainak javításán, másrészt, hogy pontosan mire van szükség a mi házunk esetében.
Mit tartalmaz egy teljes korszerűsítés?
Ha korszerűsítésről esik szó, elsősorban a szigetelésre és a nyílászárókra gondolunk, mert ezzel tudjuk a rezsit csökkenteni, komfortérzetünket növelni.
A legtöbb szó a homlokzati hőszigetelésről esik, nem véletlenül, hiszen a szigeteletlen falazaton akár a hő 35%-a is távozhat.
Sokan már azzal is tisztában vannak, hogy a homlokzati szigetelés szinte elválaszthatatlan a nyílászárók cseréjétől: a régiek helyett korszerű anyagból, pontos záródással, hőszigetelő üvegezéssel készült ablakokat építenek be.
A teljes energetikai felújítás építőipari része nem nélkülözheti az aljzat, a födém és a padlás szigetelését sem.
A régi tetőszerkezetek is megértek a cserére, jelentős hő távozhat itt is, tetőcsere után mérhető a fűtési-hűtési költségek csökkenése és a kellemesebb beltéri hőmérséklet.
A pontos igények meghatározása
Nem érdemes pillanatnyi ötlettől vagy ötletek sorától vezérelve korszerűsíteni. A tervezés, mint az első lépés nem maradhat el. Ez az épület állagának felmérését, a munkafolyamatok sorrendjének megtervezését, a javasolt felhasználandó anyagokat, építési technológiára vonatkozó javaslatot foglalja magában.
Első lépés az energetikai tanúsítvány és felújítási terv
Nem csak ingatlanok adásvételénél van szükség energetikai tanúsítványra, hanem épületek, lakások felújításánál is.
Ez az okirat mérések és számítások alapján sorolja be az ingatlanokat az energiafogyasztásuk alapján különböző, A-tól J-ig terjedő kategóriába, ahol 2024. január 1-től az A+++ a legjobb, a J pedig a leggyengébb tulajdonságokat jelöli. Ezen túlmenően a felmérést végző szakember javaslatot tesz arra, milyen korszerűsítés javítana a lakás, ház hőtechnikai tulajdonságain.
Egy ilyen javaslat támpontul szolgálhat a korszerűsítéshez. A tulajdonos a felmérést végző szakemberrel és a kivitelezést végzőkkel tervet készíthet, hogy milyen sorrendben célszerű ezeket a lépéseket megvalósítani, hogy a munkafolyamatok egymásra épüljenek.
Akár szakaszosan is végezhető, ha egyszerre nincs lehetőség mindenre, de terv nélkül nem érdemes belevágni.
Ablakcsere
Ez a lépés mérhető költségmegtakarítással jár. Érdemes megvizsgálni és kicserélni minden 15 évnél régebbi ablakot lehetőleg 3 rétegű üvegezésű és 88 mm-es profilvastagságú darabra.
Ha statikai szempontból megengedett és megoldható, a kisméretű ablakokat érdemes nagyobbra cserélni, mert több természetes fény jut be, amivel villamos energiát takaríthatunk meg.
Egy jól záródó ablak egészségesebbé teszi a beltéri levegőt, mert kevesebb szennyező anyag jut be, és a zajszennyezettségtől is védi a lakókat.
Új ablak beépítésekor gondoskodjunk a megfelelő szellőztetőrendszer kialakításáról is.
Árnyékolás
Az ablakcserével egyidőben érdemes az árnyékolásról is gondoskodni, mert utólag körülményesebb szakembert és kompatibilis árnyékoló terméket találnunk.
Akár redőnyt, akár rolót, akár terasz árnyékoló rendszert építünk be, fokokban mérhető lesz a nyári hőség távoltartása. Nem csak a közérzetünk lesz jobb, hanem a villanyszámlánk is kevesebb, mert rövidebb ideig kell használni a klímaberendezést.
Bejárati és belső ajtók cseréje
Az ajtócsere, bár gyakran kisebb jelentőséget tulajdonítanak ennek, szintén segít a hő benntartásában és a légtér tisztaságában.
A beltéri ajtók lakáson belül jobban kiszűrik a zavaró hangokat, az újtípusú, több fokozatú biztonságra épülő bejárati ajtók pedig megóvnak bennünket az illetéktelen behatolóktól.
Homlokzati szigetelés
A homlokzati szigetelés került az utóbbi időben legjobban a figyelem központjában, nem véletlenül, mert látványosan javítja a ház komfortfokozatát és jelentős rezsimegtakarítást érhetünk el vele.
A külső falak szigetelését is el lehet rontani, ha nem jó időjárási viszonyokat választunk, ha nem a faltípusnak megfelelő szigetelőanyaggal dolgozunk, ha nem rendszerben gondolkozva választjuk a hozzávalókat, és ha nem tartjuk be a beépítés szabályait.
Ha külső szigetelésről hallunk, akkor általában a polisztirol vagy kőzetgyapot alkalmazása jut az eszünkbe, nem véletlenül, mert napjainkban ez a két legnépszerűbb anyag.
Teraszok beépítése
A hőveszteség csökkentésének a teraszbeépítés az egyik módja. Az eddig a külső hatásoknak kitett falszakaszok védetté, beltérivé válnak. Télen a hideg ellen óvnak, különösen, ha ezeket is három rétegű üvegezéssel látjuk el, nyáron pedig árnyékoló funkciót látnak el.
Ha teraszon olyan rendszert alakítunk ki az ajtókból és ablakokból, amivel percek alatt nyitottá tehetjük ezt a teret, hűvös nyári éjszakákon a ház lehűlését segítik.
A födém szigetelése
A födém nem az egész tetőszerkezetet jelenti, csak azt a vízszintes felületet, ami a lakóteret és a padlást-tetőt elválasztja egymástól. Elég nagy felület ahhoz, hogy itt is jelentős hő távozzon a lakótérből, a szigetelése tehát nagyon fontos.
Más jelentősége is van a födém szigetelésnek: megakadályozhatjuk vele a hőhidak kialakulását, ami páralecsapódást, majd penészesedést okoz. Ha a külső vagy belső falak szigeteltek, a felfelé szálló meleg levegő a hideg födémre, belső oldalon a mennyezeten csapódik le. Födémszigeteléssel megszüntetjük a nagy hőmérsékletkülönbséget, ami gondot okoz.
Aljzatszigetelés
Az aljzat szigetelésének is kettős szerepe van. A pára és a penész ellen is véd, mert nem engedi a talaj nedvességét felszivárogni, illetve a hideg padló és a meleg beltéri levegő találkozásánál nem jön létre páralecsapódás. Egyrészt megakadályozza a talaj felőli lehűlést, ezzel egyenletesebbé teszi a helyiségek hőmérsékletét és alacsonyabban tartja a fűtésszámlát. A mindennapi komfort szempontjából sem elhanyagolható, mert nem kell a hideg padló érzetét elviselni és nem kell ez ellen szőnyegekkel védekezni.
Beltéri szigetelés
Ez a legvitatottabb területe a lakások szigetelésének, mert számos hibalehetőséget rejt magában. Annak ellenére, hogy azt javasoljuk, részesítsük előnyben a homlokzati szigetelést, akadnak olyan helyzetek, amikor az nem valósítható meg, a hideg ellen viszont védekezni szeretnénk.
Ha jól választjuk meg az anyagot, ami a kőzetgyapot, üveggyapot, vagy Multipor, és ha szakszerűen építjük be, nem kell félni a beltéri szigeteléstől sem, mert megszabadulunk egy sor kellemetlenségtől: a hideg falaktól, az átszűrődő zajoktól, a magas fűtésszámlától.
Tetőcsere
Amikor elérkezik a tetőcsere ideje, összehozhatjuk az energetikai felújítással is.
Ha tetőcserepek már átengedik a nedvességet, ha a fa gerendáknál elindult a korhadás, ha a tetőcserepek között sok a törött, és itt ott a csapadék is befolyik, nem szabad halogatni a cserét.
Az új tető minden szempontból korszerűbb lesz: a tetőcserép anyaga, formája, az új gerenda és a szigetelt beépítési mód miatt is.
Azt mondani sem kell, hogy a tetőn keresztül távozó hő a fűtésszámlát növeli.
Egy új tető révén már a tetőtér beépítése is szóba jöhet, akár a lakóteret szeretnénk megnövelni, akár a család raktározási gondját megoldani.
Az építőipari jellegű felújítások mellett még két területen lehet szükség a korszerűsítésre, hogy teljes legyen az energiahatékonyságra irányuló felújítás. Az egyik az elavult fűtési rendszerek kicserélése, mint például a gáz alapú konvektor, a másik a villamoshálózat felújítása. Ez utóbbira azért van szükség, mert a régi alumínium vezetékek nem bírják már a terhelést, és nem elég biztonságosak. Felújítás után akár a villamosárammal való fűtést is választhatjuk, ami a felhasználás helyén a legtisztább energia.
Ha otthonod korszerűsítésébe kezdesz, webáruházunkban kényelmesen válogathatsz a nyílászárók és szigetelőanyagok között!
Kapcsolódó cikkek:
Az őszi homlokzati szigetelés előnyei és hátrányai
Mit tudnak az új 2 és 3 rétegű ablakok a régiekkel szemben?
Miért népszerű a polisztirol szigetelés?
