A tetőtér, padlástér beépítése mindig jó befektetésnek számít.
Ha a család már nem fér el kényelmesen a lakótérben, de új ház építkezésére vagy ingatlan vásárlására és felújítására nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a tetőtér beépítése megoldás lehet. Az épület energetikai mutatói jobbak lesznek, és a család is komfortosabban érzi majd magát a házban.
Miért jó a padlástér beépítése?
A profin kialakított tetőtér ugyanolyan védelmet nyújt a számunkra, mint a lakótér. Véd a hideg, a forróság, az UV sugárzás, a nedvesség ellen. Ennél azonban jóval több előnnyel rendelkezik. Nem csak megnöveli a lakóteret, hanem az alatta található helyiségek hőmérsékletét szabályozza. Télen az alsó szint fűtésére kevesebb tüzelőanyag szükséges, hogy kellemes meleg legyen, nyáron a meleg ellen véd, ritkábban kell – ha egyáltalán szükséges – bekapcsolni a klímaberendezést.
Maga a tetőtéri rész is úgy működik, mint az emeletes házak lakásai. Alulról nem hűl, tehát az ottani fűtés is kevesebbe kerül, mintha a földszinti részhez építettünk volna további helyiségeket. Egy szépen beépített tetőtéri rész lehetőséget ad arra, hogy ki-ki a hobbiját gyakorolja, tanuljon, olvasson, vagy ha magányra, pihenésre vágyik, elvonuljon. De arra is lehetőség nyílik, hogy a felnőtté váló gyereknek külön lakrésze legyen a beépített padlástér.
Akár egy kisebb lakást vagy irodát is kialakíthatunk
Amennyiben a ház nagyobb alapterületű, és a tető formája is elég teret hagy erre, akár egy garzont is kialakíthatunk a padlástérben. Ha gyerekek már felnőttek, és önállóságra vágynak, vagy az új házasok még nem rendelkeznek az önálló otthon megteremtésének forrásával, költséghatékony megoldás az akár egy légterű, akár jelképesen helyiségekre osztott lakrész kialakítása.
Ha biztosított a lakáson kívül is a feljutás a tetőtérbe, akár otthoni irodánkat is megnyithatjuk ott. Ez a nyugodt munkavégzésen kívül még akár kisebb tárgyalások színhelye is lehet.
A padlástér beépítése tehát mindig jó ötlet, lássuk, melyek a megvalósítás feltételei!
Tetőfajták és beépítési lehetőségek
Mielőtt belevágnánk a munkába, alaposan járjuk körül, hogy a mi padlásterünk mennyire alkalmas ehhez a bővítéshez.
A tető hajlásszöge az első szempont, amit figyelembe kell venni. Minél meredekebb, a belmagasság szempontjából annál több a hely alatta, annál jobban ki lehet használni az alapterület adta lehetőségeket.
A manzárdtetős és a nyeregtetős épületek nyújtják ebből a szempontból a legjobb feltételeket, utóbbinál a két oldalról meredeken ívelő tető miatt. A manzárdtető esetében, ahol a legtöbb a hasznosítható hely, egy meredek tetősíkot egy alacsony hajlásszögű követ.
A sátortetővel épített úgynevezett kockaházak tetőszerkezete alacsony, sokkal kevesebb a hasznosítható terület. Ha jelentősen növelni akarjuk a ház értékét, és igénybe venni a beépítés előnyeit, érdemes tetőcserében gondolkodni, amellyel megnövelhetjük a magasságot. Ebben az esetben tudni kell, hogy ez nem felújításnak, hanem átépítésnek számít.
Ha úgy gondoljuk, hogy a tető hajlásszöge kedvező a beépítésre, ideje szakembereket hívni, aki megvizsgálja, hogy az épület teherbírása, műszaki állapota megfelelő-e.
Vizsgáljuk meg az összes feltételt!
Az első és legfontosabb, hogy a ház alapja, a falak és a födém mennyire tartósak ahhoz, hogy elbírják a bővítést.
Ezen kívül a tető típusát kell megvizsgálni, valamint magát az egész padlásteret minden részletre kitérően. Új építésű házaknál, ahol eleve számoltak azzal, hogy majd beépítésre kerül a tetőtér, általában nincs probléma. Az utólagos padlástér beépítés esetén azonban több dolgot is meg kell néznünk.
Talán a legfontosabb, hogy a födém bírni fogja-e a terhelést, hiszen, ha ott lakóteret alakítunk ki, jelentős súlyterhelésnek lesz kitéve. A statikus mérnök szakvéleményt ad, és az esetleges erősítésre, akár nagyobb átépítésre is javaslatot tesz.
A következő lépés a tető vizsgálata legyen. A faanyagok, a tetőcserép, illetve, hogy van-e fólia felhelyezve, és ha van, milyen az állapota. Ez a három annyiban függ össze, hogy ha bármelyik sérült – például gombás, korhadt a fagerenda, vagy töröttek, régiek a cserepek, hiányzik a fólia – a tető bontása és felújítása elengedhetetlen. Érdemes egy korszerű, minden igényt kielégítő tetőfóliát felhelyezni, mert ezzel megakadályozzuk, hogy a beszivárgó víz kárt tegyen a felhelyezett szigetelőanyagban és az új beépített tetőtérben.
Szintén a tetővel függ össze a kémény felülvizsgálata: elég magas-e, milyen az állapota.
Ha a födém és a tető rendben van, felkészülhetünk a szigetelésre.
Milyen anyagokat használjunk a szigeteléshez?
A födém szigeteléséről már korábbi cikkünkben írtunk, most a tetőtéri mennyezet szigeteléséhez adunk néhány tanácsot.
A munkafolyamat lényege, hogy a szarufák közé, közvetlenül a tetőfóliára kerülhet az ásványgyapot vagy kőzetgyapot lemez. Ha több réteg szigetelést teszünk fel, és azt akarjuk, hogy a záró gipszkarton is stabilan álljon, érdemes egy erős vázrendszert építeni. A szigetelőanyag egy vagy több rétegben való felhelyezése után felkerül a belső párazáró fólia, végül erre kerülnek a gipszkarton lapok.
Áruházunkban kapható szigetelőanyagok között bőséges a kínálat. A tetőtér megfelelő szigetelésére a kőzetgyapot kiválóan alkalmas.
A kőzetgyapot víztaszító réteggel bevont természetes kőzetből készül anyag. Amellett, hogy biztonságosan használható, mert jóformán éghetetlen, remek a hőszigetelő hatása, tartós, páraáteresztő, jó zajszűrő tulajdonságokkal rendelkezik. Mindezekért az előnyökért a tetőterek, padlások tehermentes felületeinek borítására a leggyakrabban felhasznált építőanyag.
A táblás kiszerelésű kőzetgyapot különböző vastagságban kapható. Kérdés, hogy milyen vastagságban szeretnénk felhelyezni. Egy 5 cm-es táblát például lehet két vagy három rétegben rakni, míg egy 10 cm-es vagy 15 cm-es önmagában elég lehet egy rétegben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ha az anyagi keret megengedi, még a 15 cm-es is két rétegben kerül fel. Ha belegondolunk, nem felesleges kiadás, a fűtési költségeknél és a komfortérzetnél megtérül.
A szigetelőanyagra kerül a párazáró fólia, ami megakadályozza, hogy a laktótérben keletkező pára kárt okozzon a szigetelőanyagban. A Solflex tél párazáró fólia például ennél is többet tud, télen megvédi a tetőteret a kihűléstől, visszaveri a hősugarakat a fűtött térbe.
Már csak a gipszkarton lapok felhelyezése van hátra, és készen is van a munka nagy része!
Engedjük be a fényt tetőtéri ablakkal!
A fény bejutása elengedhetetlen egy beépített tetőtérnél. Szerencsére a tetőtéri ablakokból nagy a választék, mindenki talál az igényeinek valót. Lehet kisebb, nagyobb, kétrétegű vagy háromrétegű üvegezésű.
A tetőablakok választásához ”Megéri-e drágább, energiatakarékosabb tetőablakot venni?” és “A nyílászárók cseréjével is a takarékosságot segíted” című cikkünkben kapsz segítséget.
A tetőtéri ablakok behelyezésénél ne feledkezzünk meg az ablakot körülvevő külső és belső fóliagallérról se. Kívülre, a tetőcserép és a tetőfólia közé egy páraáteresztő fóliagallér kerül, ami megakadályozza a hőszigetelés átnedvesedését, biztosítja a tetőfólia könnyű és szakszerű összekapcsolását a tetőablakkal.
A padlástér belső felületére, egy különböző méretben kapható párazáró fóliagallér kerül, ami a belső párazáró fóliával egyszerre kerül fel, és a szerepe az, hogy a lakótérben keletkező párától megvédje a szigetelőanyagot.
A padlástér, tetőtér beépítése tehát – akár saját családi házunkban történik, akár egy lakóközösségtől vásárolt padlástérben – nagyszerű megoldás lehet a lakhatásra. Kihasználtsága, az építési feltételek mindkét helyzetben azonosak, legfeljebb a társasház esetében több engedélyre lesz szükségünk, további szempontokat kell figyelembe vennünk.
Kapcsolódó blogbejegyzések:
A tetőtér-beépítés jogi háttere
Hogyan lehet kreatívan beépíteni a padlásteret vagy egy részét?
