A mai több rétegű nyílászáról előnye nem merül ki a jobb hőszigetelő képességben.
Az új típusú műanyag vagy fa ablakok elterjedése előtt a nyílászárók szinte kizárólag fából készültek. Igaz hosszú volt az élettartamuk, sok régi fakeretes ablak még ma is ép, ám a hőszigetelés szempontjából nem mondhatók hatékonynak. Beépítésükkor jobban teljesítették a feladatukat, mint évtizedekkel később, de még úgy is elmaradtak a mai korszerű, kiváló hőszigetelő tulajdonsággal bíró nyílászáróktól.
Érvek az új ablak mellett a régiekkel szemben
Ha röviden szeretnénk összefoglalni, mit is tudnak a mai ablakok a régiekkel szemben, miért érdemes a nyílászárókat kicserélni, akkor az érveink a következők:
Hőszigetelő képességük messze meghaladja a régiekét, nincsen huzat a lakásban csukott ajtók és ablakok mellett.
Jelentősen kiszűrik a külső zajokat.
Nem szűrődik be könnyen a por a lakásba.
Az új nyílászárók tartósak, évtizedeket is kibírnak.
Minimális karbantartást igényelnek, különösen a műanyag ablakok.
Könnyebb tisztán tartani.
Esztétikusabb megjelenést kölcsönöznek a háznak és a lakásnak.
Biztonságosabban védenek a betörés és a természeti károk ellen, mint a hagyományos ablakok.
A műanyag ablakok ára kedvező.
Ablaküveg régi technológiával
Régi épületeink ablakai általában több évtizedesek, de akár 100 évesek is lehetnek, és különböző típusúak. A közös mindegyikben az, hogy az ablakkeret és az üveg nem alkotott szerkezeti egységet, külön készültek, és az üveget utólag, gittel rögzítették a keretbe. Idővel a gitt kiszáradt, széttört, kiesett, ezzel szabad utat engedett a kívülről beáramló hidegnek vagy melegnek.
Amikor a lakótelepek építése elkezdődött, a hagyományos, két külön ablakszárnyból álló nyílászárók helyett az úgynevezett Tessauer ablakokat építették be sok helyre. Ezek arról a csavarról kapták a nevüket, amelyekkel a két ablakszárnyat összecsavarozták. A lakótelepi lakásokban talán ez volt a legrosszabb hőszigetelő tulajdonsággal bíró nyílászáró. Az üvegek illesztése és a nagy üvegfelület hűtötte a lakást. Ahol ilyen ablak van, érdemes teljes ablakcserében gondolkodni.
Valamivel jobb a helyzet a gerébtokos ablakoknál, de hőszigetelésben ezek is messze elmaradnak a maiaktól. Itt a két különálló ablakszárny, és az előzőnél lényegesen nagyobb levegőréteg jobb szigetelést eredményezett. Ha nem műemléki épületről van szó, és a faanyag elhasználódott, érdemes ezek esetében is a teljes cserében gondolkodni. Műemléki épületek esetében is léteznek megoldások a korszerűsítésre.
Ablak és hőveszteség
Miért olyan fontos, hogy milyen az ingatlan ablaka?
Természetesen nem csak az ablakok felelősek a hőveszteségért, hanem például a falak vagy a födém egyaránt, mégis a régi ablak típusától és állapotától, a lakás nagyságától függően több tízezer forintba mérhető a veszteségünk az ablakokon eltávozott hő, vagyis a fűtésköltség és a nyári hűtésre szánt energiaköltség miatt.
A hőátbocsátási mutatóról szóló cikkünkben bővebben olvashatsz a témáról.
Ablakok új technológiával
Az új típusú műanyag, vagy fa ablak esetében az ablakkeret és üvegezés szerves egységet képez, a gyártósorról kész ablakszárnyak kerülnek le. Az ablakkeret hőszigetelő képességét légkamrákkal növelik.
Ez a típusú ablak már nem is hasonlítható a korábbi technológiával készültekhez sem energiahatékonyságban, sem stabilitásában, tartósságában. Műanyag ablak esetében nem kell festeni, könnyű tisztán tartani, nem vetemedik meg, nem lazul meg a gitt, a nyílászáró sokáig betölti a feladatát.
Hogyan épülnek fel az ablaküveg rétegei?
A hőszigetelő tulajdonság javítására az üvegrétegek számát növelik. Mindegy, hogy két vagy három vagy ennél több rétegről van szó, a felépítés azonos.
Az üvegrétegeket páraszűrővel ellátott alumínium távtartókkal választják el, az egyes üvegek közt pedig leggyakrabban argongáz tölti be a plusz szigetelő funkciót.
Hőszigetelő tulajdonságok
A csaknem tökéletes szigetelés miatt ablakcsere után meg kell változtatnunk szellőztetési szokásainkat. Már nincs természetes légcsere, időről időre gondoskodni kell levegő utánpótlásról vagy gyakoribb gyors szellőztetéssel, vagy folyamatosan, az ablak bukó helyzetbe állítását kihasználva.
Kétrétegű üveg
A legegyszerűbb a kétrétegű üveggel ellátott ablak, ahol a két üvegréteg között egy réteg nemesgáz szigetel. Itt már meg is állhatunk, mert ez nem azt jelenti, hogy gyengébb minőségű vagy sokkal rosszabb lenne, mint az ennél több rétegűek. Már egy kétrétegű ablak is remekül szigetel, jelentős költségmegtakarítást eredményez, a felsorolt előnyös tulajdonságok mindegyikével rendelkezik.
Ez a leggyakrabban alkalmazott típus, ezzel újították fel panelprogramban részt vett épületeket, és ezt választhatjuk, ha költséghatékonyan ugrásszerű megtakarítást akarunk elérni a fűtésre és hűtésre szánt összegek terén. A kétrétegű ablakok ráadásul kedvezőbb áron kaphatók.
Háromrétegű üveg
Természetesen minél több rétegű az üveg, annál hatékonyabb szigetelés. A legtöbb helyre elég a háromrétegű üvegezésű ablak, még passzív házakhoz is. Ennél több réteggel is készülnek nyílászárók extrém időjárásnak kitett helyekre.
Családi házakban, lakótelepi lakásokban a háromrétegű ablak magas minőséget, nagyobb energiamegtakarítást jelent. Nem csak a három réteg üveg, de a két gázréteg is véd a sugárzó hőtől és a hővezetéssel járó energiaveszteségtől.
Zajvédelem
Napjainkban különösen fontos, hogy az otthon töltött idő nyugodt legyen, nagyvárosokban vagy forgalmas, zajos helyen ki tudjuk zárni a kellemetlen hangokat. Az új típusú ablakok a régiekkel ellentétben a külső zaj ellen is védenek. Már egy kétrétegű üvegezéssel ellátott nyílászáró is jobban kiszűri a külső zajokat, mint egy hagyományos. Az üvegrétegek növelésével ez a zajszűrő képesség is nő, ahol háromrétegű ablak van, már feltűnően csendesebbé válik a lakás.
Melyik nyílászárót válasszam?
A döntés függ a ház vagy lakás fekvésétől, a helyi adottságoktól. Északi fekvésű helyiségbe, vagy hegyvidéki településen, ahol az átlaghőmérséklet alacsony, jobb választás a háromrétegű üveggel ellátott ablak. De ugyanez vonatkozik túlzott napsütésnek kitett, magas átlaghőmérsékletű helyre is.
Lakótelepi lakásokban, ha nem szélső lakásról van szó, jó választás a kétrétegű is.
A vásárlás sok esetben az anyagi lehetőségek függvénye is, de tudnunk kell, hogy egy korszerű nyílászáró, még egy egyszerűbb is, mindig minőségi változást jelent a régihez képest.
Megtérül-e az ablakcsere?
Ha figyelembe vesszük, hogy egy új nyílászáró élettartama 30-50 év között van, az energiaárak pedig a mai tendencia alapján inkább nőnek, mint csökkennek, a szakértők szerint átlagosan 2-3 év az ablakok és ajtók megtérülés ideje. Ezen kívül arra is gondolhatunk, hogy kevesebb fosszilis energiát használunk, kevesebb a károsanyag kibocsátás, bolygónk védelméhez mi is hozzájárultunk.
Kapcsolódó cikkek:
A nyílászárók szerepe az energiahatékonyságban
Hogyan válassz ablakot, hogy utólag ne bánd meg?
Így válaszd ki a tetőablakhoz a megfelelő árnyékolót
