Ma egy épület korszerűségének fokmérője a megfelelő hőszigetelés hiánya, illetve a meglévő hőszigetelés minősége. Ezért sem árt tisztában lenni néhány alapvető információval.
Az épületek utólagos hőszigetelése során sok szempontot kell figyelembe venni, érdemes a lehető legtöbb információt összegyűjteni. Nem csupán a jó szakembereket kell megtalálni, hanem a munka minden lépésével tisztában kell lennünk és biztonságosan el kell igazodnunk a szigetelőanyagok között. Nem árt, ha ismerjük a hőszigetelők beépítésének sajátosságait.
Mivel az ismeretszerzés több forrásból történik – megkérdezünk szigeteléssel foglalkozó szakembereket, érdeklődünk az üzletekben, és gyakran internetes forrásra is támaszkodunk –, valósággal ránk zúdul a sok információ. Ezek között gyakran szerepelnek tévhitek is. Akadnak, akik eleve a szigetelés létjogosultságát kérdőjelezik meg, káros tulajdonságokat tulajdonítva az eljárásnak, hihetőnek tűnő, de áltudományos érvekkel alátámasztva. De a különböző szigetelőanyagoknak is vannak rajongóik, akik egyik vagy másik szigetelés egyedüli kiválóságára esküsznek, míg más típusokat károsnak nyilvánítanak.
Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket a szigetelésről, és igyekszünk megcáfolni a hamis érveléseket.
1. Tévhit: Csak a hideg ellen véd a szigetelés
Sokan az őszi hónapokig várnak az épületek szigetelésével, mondván, hogy nyáron nincs rá szükség, hiszen csak a hideg ellen kell védekezni, és csupán a magas fűtési költségeket kell mérsékelni.
Az igazság az, hogy nem csak téli hideg ellen kell ellenállóvá tenni az épületet, de azt is meg kell akadályoznunk, hogy nyáron átforrósodjanak a falak és extrém meleg legyen otthonunkban. Szakszerű szigeteléssel akár feleslegessé is válhat a klímaberendezés folyamatos használata, amivel energiát és költséget takarítunk meg.
2. tévhit: A hőszigetelés csak a homlokzat szigetelését jelenti
Ha teljes körű szigetelésben gondolkodunk, akkor a födém, a tetőtér, a padló szigetelésére is gondolnunk kell. Ha csak részleges szigetelés történik, könnyen hőhidak alakulhatnak ki: például a hideg födém és a meleg fal találkozásánál, ahol a lakásból felszálló pára a hideg felületen lecsapódik, a nedvesség pedig az egészségre ártalmas penész megjelenéséhez vezet.
Társasházaknál sok esetben nincs lehetőség a külső falak szigetelésére, ilyenkor a belső falak burkolása is megoldás lehet. Fontos, hogy a lakáson belüli védelem során fokozottan ügyeljünk a hőhidak kialakulásának kerülésére!
A szigetelés fogalmába tehát a külső falak burkolásán túl több minden tartozhat, a felsoroltakon felül akár egy tetőcsere is, ami a padlástér felől már korszerű anyagokkal van borítva. Vagyis a külső és belső szigetelést egységben kell látnunk.
3. Tévhit: Nem fontos a nyílászárócsere, ha kívül-belül szigetelve van a ház
A nyílászárók cseréje soha nem volt annyira lényeges, mint most. A szigetelés és a nyílászárócsere együtt éri el az energiahatékonysági céljainkat. Nem is gondolnánk, mennyi hő szökik ki a láthatatlan réseken, és mennyi meleg jön be nyáron. Különösen a tetőtéri ablakok cseréje fontos, hiszen az a terület van a legjobban kitéve a napsütésnek. Ha tetőtérből nem árad meleg a ház többi részébe, mindenhol kellemesebb lesz a hőmérséklet.
A nyílászárócsere tehát fontos része a hőszigetelésnek, ha sorrendet állítunk fel, először ezzel érdemes kezdeni.
4. Tévhit: A szigetelt ház nem szellőzik, egészségtelen, penészes lesz
A külső-belső szigetelésnek, a tetőtér beépítésének is megvannak a maga szabályai és garanciája arra, hogy a levegő utánpótlás mindig biztosított legyen.
A nyílászáróba vagy a falba épített szellőzőkön kívül a beépített anyagokról is tudni kell, hogy melyik a páraáteresztő, melyik a párazáró, melyiket hova kell beépíteni. A szellőztetés természetesen gépészettel is megoldható. Minden esetben kérjük ki a megvalósítás előtt az ezzel foglalkozó szakemberek véleményét.
5. Tévhit: Csak az üveggyapot jó a hőszigeteléshez
Az üveggyapot valóban jó szigetelőanyag, de tudnunk kell, hogy hová lehet beépíteni.
Mivel a széles körben elterjedt tekercses verzió nem lépésálló, ezért például födém járófelületére nem alkalmas. Az üveggyapot tulajdonságairól egy korábbi blogbejegyzésünkben találhatsz részletes összefoglalót, és megbizonyosodhatsz róla, hogy valóban kiváló anyag, ha olyan helyre építjük be, ahová való.
6. Tévhit: Az üveggyapot semmire sem használható
Az előző állítás ellentéte is a tévhitek között szerepel. Ha valaki nem megfelelő helyre, például terhelésnek kitett felületbe építi be, nem csoda, hogy nem válik be. Ha csak a válaszfalak hőszigetelő és főleg hangszigetelő tulajdonságait akarjuk biztosítani, akkor megfelelő választás.
7. A hungarocell káros anyagokat bocsát ki
Ez a tévhit hosszú idő óta tartja magát. Terjesztői szerint ezért a gyártásánál hozzáadott, az égés késleltetésére szolgáló HBCD anyag a felelős. Ez az állítás hamis, amit már korábbi mérések is igazoltak.
Kapcsolódó cikkek:
A tetőszigetelés lépései, anyagai, eszközei
Mit kell tudni a hungarocell szigetelésről?
