A házak energiahatékonyságának lényege, hogy minél kevesebb energiahordozó felhasználásával biztosítsuk a lakótér megfelelő hőmérsékletét. Ebben segítenek a korszerű építőanyagok, a jól záródó nyílászárók és a külső, valamint belső szigetelőanyagok.
Az emberiség történetében a hideg elleni védekezés leggyakoribb módja a különféle tüzelő-és fűtőberendezések fejlesztése volt, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az épületek fala, a nyílászárók szabadon hagyták távozni a benti hőt.
Ráadásul a foszilis tüzelők használata, a nagymértékű iparosodás veszélybe sodorta a bolygónkat. Ideje volt kitalálni, hogyan őrizhetjük meg a korábbi kényelmünket, és lehetünk kellemes hőmérsékletű épületekben úgy, hogy környezetünkre is tekintettel legyünk.
A 20. században lényeges változás történt, nem csak szórványosan, hanem tömegesen kezdett az építőipar a házak hőveszteségének csökkentése felé fordulni. A megoldás a passzív házakban, illetve a jól szigetelt épületekben rejlett. Ez a folyamat nem állt meg, hőszigetelés egyre elterjedtebbé vált.
Az energiahordozók árának drasztikus emelése csak rásegít erre a folyamatra. A legtöbb család a hőszigetelés valamilyen formáján gondolkodik, legyen az homlokzati vagy belső szigetelés.
Már egy külső korszerűsítéssel is több célt tudunk megvalósítani:
- Csökkenthetjük a károsanyag kibocsátást, és ezzel a környezetszennyezést.
- Ellensúlyozhatjuk az energiaár-emelés negatív hatását úgy, hogy korábbi kényelmünk megmarad, de lakókörnyezetünk komfortosabbá válik.
Mi a szerepe az energiahatékonyságban a külső szigetelésnek?
Az épületek energiahatékonyságának lényege, hogy minél kevesebb energiahordozó felhasználásával tudjuk biztosítani a lakótér megfelelő hőmérsékletét. Ebben szerepük van a korszerű építőanyagoknak, a jól záródó nyílászáróknak, a külső szigetelésnek, akár új, akár régi épületről van szó.
A külső szigetelés szerepe az, hogy ne engedje ki a fűtött lakásból indokolatlanul a meleget, a forró nyári napokon pedig hűvös maradjon a belső terekben.
A falazóanyag és a szigetelőanyag összehangolása az egyik fontos eleme a homlokzati szigetelésnek. Minél rosszabb a fal hőátbocsátási képessége, annál vastagabb szigetelő réteget lehet rá tenni, természetesen egy bizonyos határig.
Az építőanyagok tulajdonságai
A legnagyobb hőátbocsátási képessége a vasbetonnak van, de rögtön utána a kisméretű falazótégla következik. Ezt azért fontos tudni, mert a 60-as, 70-es években épült családi házak jellemzően ebből a falazóanyagból készültek. Ma nagyon népszerűek ezek a házak élhető életterükkel, méretükkel, stabil szerkezetükkel. Éppen ezért érdemes őket korszerű szigeteléssel fejleszteni.
Ha a téglát a jó páraáteresztő képességekkel rendelkező kőzetgyapot, vagy a páraáteresztés követelményeivel szemben gyengébben teljesítő, de hőszigetelő tulajdonságait tekintve kiváló polisztirol lapokkal borítjuk, komfortos és a hőveszteség szempontjából korszerű házat kapunk. A szigetelés és a lakásban keletkező pára elvezetése egymástól elválaszthatatlan feladat, ha nem akarjuk, hogy penész és gomba alakuljon ki. Ahhoz, hogy a lakásban keletkező pára távozni tudjon, elsősorban a megfelelő szellőztetésről vagy szellőzőrendszerről kell gondoskodnunk.
Minél korszerűbb az építőanyag, annál jobbak a hőveszteségi mutatói, annál kevésbé kell a szigetelőanyag vastagságával elérni a kívánt eredményt. Egy Porotherm falazóanyagra, amelynek a szerkezete önmagában hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, elég egy kevésbé vastag hőszigetelő réteg.
A falazóelem és a szigetelőanyag vastagságának összefüggésére álljon itt egy példa:
Egy tömör tégla vagy B30-as téglafalra 18 cm vastag polisztirol borítás szükséges, hogy nagyjából ugyanazt a hatást érjük el, mint egy Porotherm 30 X-therm tégla falazóelemre helyezett 12 cm vastag szintén polisztirol lemezzel.
Mi a szerepe az energiahatékonyságban a belső szigetelésnek?
Az energiahatékonyság szempontjából a belső hőszigetelésnek sem elhanyagolható a szerepe. Lakótömbökben, ahol az épület külső szigetelése még nem történt meg, vagy műemléki védettség alá eső épületek esetében, ahol ez nem lehetséges, lakáson belül kell megoldást találni.
Az is előfordul, hogy családi házaknál, szélső lakásoknál egy-egy helyiség hidegebb, mint a többi, azonos fűtés mellett. Az ok gyakran egy szélső északi fal, ami szinte sugározza a hideget. Belső szigeteléssel orvosolni lehet a problémát.
Általában nem kell az egész lakásban szigetelni a falakat, de célszerű legalább a két leghidegebb oldalon elvégezni. Ha több helyiséget is érint a probléma, egyszerre elég egy helyen dolgozni, így a kiadásokat és a munkát is el tudjuk osztani.
Milyen hőszigetelő lapokat használjunk belső szigetelésre?
A leggyakoribb anyagok, amit beltérre használhatunk, a kőzetgyapot, az üveggyapot vagy akár a Multipor.
A belső fal szigeteléséhez nem elég az egyszerű EPS lapok használata, olyan anyagra van szükség, aminek nedvességfelvevő képessége csekély. Az ilyen termék a Multipor ásványi hőszigetelő
A Multipor ásványi hőszigetelő lapok előnye
Ideális szigetelőanyag beltérre, mert jó páraáteresztő képességénél fogva biztosítja a lakás egészséges klímáját. A Multipor lapok különleges kapilláraktív tulajdonságuk révén megoldást nyújtanak a szerkezetek hőszigetelő képességének javítására ott, ahol a határoló szerkezetek hőszigetelése a külső oldalon nem valósítható meg.
Gyártásukat a környezettudatosság jellemzi, természetes szervetlen anyagok felhasználásával történik.
Néhány dologra különösen figyelni kell a belső burkoláskor
A felületet mindig elő kell készíteni, az egyenetlenségeket, hibákat kijavítani, javítás után szárítani, a portalanítást elvégezni.
Szakszerűtlen felhelyezésnél hőhíd alakulhat ki, ami páralecsapódással jár, ezért fontos, hogy hézagmentesen dolgozzunk.
Olyan falaknál, amelyekben vízvezeték fut, a vezetékek könnyen elfagyhatnak. Ilyen esetben kockázatos ez a megoldás.
Kapcsolódó cikkek:
Minden, amit a kőzetgyapot szigetelésről tudni kell
Az üveggyapot tulajdonságai és használata
Padlásfödém szigetelése utólag
