Napjainkban a szigetelés nem csak a téli időszakban fontos, az egyre melegebb nyarak és hosszan tartó kánikulák miatt is. A különféle szigetelési módok közül a természetes alapú szigetelőanyagok felhasználása – mint például különféle ásványi alapú szigetelések – népszerű, hiszen amellett, hogy számos előnnyel rendelkeznek, viszonylag könnyen hozzáférhetőek és nem károsak az egészségre.
A nyári hűtés, légkondicionálás költségei lassan elérik a téli fűtésre fordított összegeket (hiszen adott űrmértékű levegő hőmérsékletének 1 °C-al való csökkentéséhez háromszor annyi energia kell, mint ugyanennyivel való emeléséhez). Ezért a házak belső tereinek megfelelő szigetelése nélkülözhetetlen, alapvető lépés.
Korszerű szigetelőanyagaink között az ásványi alapú szigetelőanyagok egyike, az üveggyapot nagyon népszerű. Mivel több tévhit is kering róla, érdemes részletesebben foglalkozni vele. Nézzük most meg, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik, hogyan érdemes használni, és mennyiben különbözik a többi szigetelési módtól!
Az üveggyapot jellemzői
Az üveggyapot szerkezetét tekintve a gyapjúhoz hasonló, de teljes keresztmetszetében szálas anyag. Az üvegszál gyártására az emberiség az ókorban jött rá, régebben díszítésre használta a technológiát. Ahhoz, hogy a szigeteléshez használt gyapjúszerű szálas anyagot képes legyen az ipar legyártani, a technológiának addig kellett finomodnia, hogy alkalmas legyen 4-7 pm vastagságú szálak képzésére, ráadásul mindezt tömegesen, akár több ezer furat együttes alkalmazásával.
Az üveggyapot alapja mészkő, kvarchomok és üveg. Ez utóbbi napjainkban nagyrészt újrahasznosított üvegcserép, illetve -törmelék vagy üvegipari melléktermék. Magas hőmérsékleten megolvasztva az alapanyagokat, fúvókás centrifuga segítségével szálakat készítenek, amelyeket kötőanyaggal összekapcsolnak, majd különleges bevonattal biztosítják, hogy összepréselve is különállóak legyenek, mégis egymáshoz tapadjanak. Még egyszer 200 °C-ra hevítik, hogy a kötőanyagot polimerizálják, végül a sűrűség fokozása és a könnyebbe kezelhetőség céljából paplanná vagy hengerré préselik a száltömeget.
Napjainkra az üveggyapotnak többféle verzióját fejlesztették ki. A fehér színű üveggyapot kötőanyag nélküli, ezeket nem táblás formában hasznosítják, hanem fújható változatban kialakított szigetelések alapanyagai. A sárga a korábbi gyártástechnológiával készülő, formaldehid kötőanyaggal gyártott változat, a barna színű üveggyapot nem tartalmaz formaldehidet, puhább, mint a sárga típus és szagtalan.
Az üveggyapot előnyei
Méretükhöz képest viszonylag könnyűek az üveggyapot táblák. Szálas szerkezetükből adódóan rugalmasak, mozgatásuk és formára-méretre vágásuk egyszerű. Beépítve stabil, alaktartó és a teret teljesen kitöltő réteget alkotnak, amelynek hő, és hangszigetelési tulajdonságai kiválóak. A beépítés során kevés vágási hulladékra kell számítani, ugyanakkor arra mindenképpen figyelni kell, hogy a szállítás és vágás során keletkező hulladékot belélegezni veszélyes.
Az üveggyapot nem lépésálló, ezért födémek szigetelésére csak akkor alkalmas, ha járófelület kerül fölé vagy szervizutat építünk rá. Ásványi alapanyagából adódóan nem éghető, tűzben nem olvad és nem fejleszt füstöt. Páraáteresztő képessége azonos a levegőével, ezért kiválóan engedi szellőzni a falakat és a belső teret. Használatakor fokozottan ügyelni kell a vízszigetelésre, mert a tartós és nagy mennyiségű nedvességet felszívja, és szigetelési tulajdonságai vizesen megváltoznak. Emiatt hajlamos a penészedésre is.
Az üveggyapot felhasználása
Ha az ingatlanunkat üveggyapottal szándékozzuk szigetelni, annak pontos megtervezését mindenképpen érdemes szakemberre bízni. Nem csak azért, mert a nedvességgel érintkező részeken különös gondot kell fordítani a vízzárásra, hanem azért is, mert a ház egyes részein más és más szerkezetű vagy vastagságú üveggyapot termékeket érdemes használni. Az egyes elemeket úgy kell kiválasztani, hogy a hő- és hangszigetelési tulajdonságok összhangban legyenek az elvárásokkal, ennek megfelelően kell eldönteni, hogy milyen vastag, milyen tömör táblákkal dolgozunk vagy éppen a fújható verziót vetjük be.
Magastetők, belső vagy padlásfödémek és különböző hőmérsékletű helyiségeket elválasztó falak szigetelésére szokták alkalmazni a táblás, vastagabb és tömörebb üveggyapot terméket. A keskenyebb üveggyapotot lakott emeletek közötti szigetelésre alkalmasabbak, abban az esetben, ha a lépéshang- és terjedő hang-elnyelési tulajdonságaik megfelelőek.
Tévhitek és összehasonlítás más szigetelési módokkal
Számos olyan jellemző kering a köztudatban az üveggyapottal kapcsolatban, amelyek a régebbi gyártástechnológiával készült termékekkel kapcsolatosak. A modern gyártási eljárások, a veszélyesnek talált adalékanyagok elhagyása vagy lecserélése az üveggyapotot napjainkban is a választott szigetelések élvonalában tartja. Kifejezetten jó tulajdonságokkal rendelkezik.
Egy korábbi tévhit szerint az üveggyapot rövid élettartamú, a szigetelési tulajdonságait fokozatosan elveszíti, az élettartama alatt egészségre káros anyagokat bocsát ki, a vele való munka során szúró, porzó alapanyag. A modern üveggyapot termékek tartósak, sokoldalúak, egymást kiegészítik a termékcsoportok. A fújható termékek megjelenésével pedig felkerült a korona a rendszerre, hiszen a táblák csatlakozásainál, a sarkoknál és egyéb illesztéseknél is megelőzhető a szigetelés hatékonyságát jelentősen csökkentő hőhidak kialakulása.
Korábban a Szigetelési kisokosunkban, a Belső falak hőszigetelése és a Hőszigetelés fűtési szezon előtt című blogbejegyzésünkben volt szó az üveggyapotról.
Ne feledd: akár felújítasz, akár korszerűsítesz, akár építkezel, webáruházunkban a szigetelés anyagai néhány kattintással megrendelhetők.
Kapcsolódó cikkek:
Mivel és hogyan hőszigeteljük az otthonunkat?
Tudnivalók a polisztirol hőszigetelésről
