A homlokzati szigetelés pontos megtervezésével ezeket a hibákat könnyen kivédheted.
A homlokzati szigetelés nem tartozik a komplikált feladatok közé, de mint mindig, a siker titka a részletekben rejlik. Számos hibát elkövethetünk, akár mi magunk szigetelünk, akár szakembert hívunk.
Összegyűjtöttük, melyek azok a tipikus buktatók, amiket érdemes kerülni az otthonfelújítás vagy építkezés során, ha azt szeretnénk, hogy tartós és hatékony legyen a homlokzati szigetelés.
Nem a falazatnak megfelelő a szigetelőanyag
Tévedés azt hinni, hogy a szigetelőanyagok szabadon használhatók mindenféle falazatra. A sikertelenség oka a rosszul megválasztott alapanyag is lehet. Leggyakoribb probléma a penészedés, a lapok leválása, az alacsony hatékonyság.
Általánosságban EPS, grafitos EPS vagy kőzetgyapot kerül fel a családi házak homlokzatára.
Ezek közül az EPS a legismertebb és legnépszerűbb, jó hőszigetelő tulajdonságai, kedvező ára és könnyű kezelhetősége miatt. Egyes falanyagokra, mint amilyen a vályog vagy a vályog-tégla vegyes falazat, nem lehet bármilyen EPS-t felhelyezni, csak az erre megfelelőt, ha nem akarjuk, hogy az eredmény vizesedés vagy penészesedés legyen.
Mivel a vályog esetében nem tudhatjuk, hogy a régi, vízszigetelés nélküli házak falazatába mennyi nedvesség jut a talajból, erre a faltípusra csak nagyon jó páraáteresztő anyagot érdemes használni, vagy olyan EPS-t, ami teljes keresztmetszetében perforált.
A kőzetgyapotot általános tulajdonságain kívül, mint a kiváló hő-és hangszigetelés, a tűzállóság, a hosszú élettartam, nagy előnye még, hogy bármilyen faltípusra alkalmazhatjuk, mivel jó páraáteresztő képességekkel rendelkezik. Éppen ezért vályogfalra is alkalmas a fal megfelelő előkészítése után.
Rossz minőségű anyagok használata
Hosszú időre tervezünk, érdemes jól megválogatni az anyagokat a homlokzati szigeteléshez. Nem csak a lapok, de a ragasztó, a vakolat és minden hozzávaló legyen megfelelő minőségű.
Hiba, ha nem várod meg a fal teljes száradását
Ha új házat szigetelünk, vagy a régihez hozzáépítettünk, esetleg a falazaton javításokat végeztünk, mindig érdemes megvárni a teljes száradást. A száraz felület még nem jelenti azt, hogy a fal készen áll a burkolásra, különösen, ha új építményről van szó. A mélyben még tartalmazhat nedvességet. Régen nem hiába ragaszkodtak a fal felhúzásával kapcsolatban a meleg időhöz, és ahhoz, hogy a forró nyári napokon jól kiszáradjon, pedig évtizedekkel ezelőtt még nem volt általános a homlokzati szigetelés.
Ha a nedves falra szigetelés kerül, a falban lévő nedvességnek valamerre utat kell törni, és ez legtöbbször a ház belső tere, ahol meg is indul ennek hatására a penészesedés. Különösen a polisztirol szigetelés esetén jellemző ez a probléma
A hőszigetelő lapokon takarékoskodni nem jó ötlet
Túl vékony lapok választása takarékossági okokból nem jó ötlet, hiszen ugyanannyi ragasztó, dübel, üvegháló, vakolat szükséges, és a munkadíj sem lesz kevesebb attól, hogy vékony lapokat kell feltenni. Ráadásul kevésbé lesz hatékony, nem érjük el vele a várt költségmegtakarítást.
EPS lapok esetében például általában a 15 cm-es vastagság már megfelelő, de akár 20-25 cm-es is felkerülhet a falra. Grafitos EPS lapokból ennél vékonyabb is elég a kellő hatásfokhoz, mert ezek grafitpor tartalmuknak köszönhetően hatékonyabbak.
Kőzetgyapotból a homlokzatra a legalább 20 cm-es vastagsággal már megfelelhet épületünk az új energetikai követelményeknek is.
A nem azonos típusú szigetelőanyagok hátránya
Nem jelent igazi megtakarítást, ha úgy akarunk spórolni, hogy különböző típusú lapokat szedünk össze. Nem csak a várt hatást nem érjük el, de a tökéletlen illesztések miatt számos helyen penészedés alakul ki, a szigetelés eredménye sem lesz megfelelő.
Azonos típusú táblákat tegyünk a falazatra. Érdemes azonos termékcsaládot választani, ami a szigetelő lapok mellé a hozzá való ragasztót és egyéb kiegészítőket is tartalmaz. Ha így vásárolunk, nyugodtak lehetünk, mert a gyártó garanciájában is részesülünk.
Nem egyszerre készül a lábazat a falazat szigetelésével
Lehetőleg egyszerre végezzük el az egész épület hőszigetelését, beleértve a lábazatot. Ha a járda elkészítése az akadály, tervezzük úgy ezt a munkát is, hogy a burkolást ne kelljen megszakítani.
A nyílászárócsere és a homlokzati hőszigetelés rossz sorrendje
Az energetikai mutatók javulása miatt mindkét korszerűsítésre szükség van. Csak ablakcsere és homlokzati szigetelés kombinációjával érhetjük el a kellemes hőérzetet és a jelentős fűtési-hűtési költségmegtakarítást.
Ha mindkét munkát el akarjuk végezni, akkor a helyes sorrend az, hogy először a nyílászárót cseréljük ki. Ez együtt jár az előző bontásával, és ha a szigeteléssel kezdtünk, a régi ablak kivételekor és az új nyílászáró a beépítésénél is megsérülhet a szigetelés. Ha pedig megsérül, létrejönnek azok a rések, amelyek a penészedés megindítói lehetnek, valamint a szigetelés stabilitása szenved csorbát.
Ha az anyagi lehetőségeid nem teszi lehetővé az egyidejű munkát, akkor azt javasoljuk, kezdd az ablakcserével, és idővel folytathatod a külső szigeteléssel.
A fal előkészítésének hiánya
Utólagos homlokzati szigetelés általában régi házakon történik. Ahhoz, hogy a ragasztó jól tapadjon, és a szigetelőanyag tartósan, résmentesen fedje a felületet, előkészítő munkára is szükség van.
A régi, leomló vakolatot le kell verni, és akár újra kell vakolni a felületet, természetesen számolva ennek száradási idejével. Mivel a szigetelőanyagok stabilitását veszélyezteti, ha +/- 0,5 cm-nél nagyobb egyenetlenségek vannak, a teljes felület újravakolása jelentheti a tökéletes megoldást.
A teljes felület vakolását igazolja, hogy a falazat tömörsége alapján is szükség lehet rá.
Ha csak kisebb hibákat kell javítani, mert szép sima a felület, a javítás-száradás, majd portalanítás után hozzá lehet fogni a szigeteléshez.
Homlokzati hőszogetelés rossz rögzítése
Az alábbi rögzítési lépésekből bármelyik is kimarad, az a szigetelőrendszer stabilitását veszélyezteti.
Az EPS lapok leggyakrabban a ragasztó perem-pont módszerével kerülnek fel. Ennek lényege, hogy a lapok egyik felületére körbe ragasztóhabarcs kerül, majd a lapok közepére 3 habarcspogácsa. Hiba, ha a perem vagy pont ragasztóanyag valamelyike kimarad.
Kőzetgyapot lemezek esetében a perem-pont módszer hasonlóképp történik.
Mindkét esetben négyzetméterenként minimum 6 dübellel megerősítve stabilan állnak a szigetelő lemezek. Az így felhelyezett lapokat nem csak a ragasztó tartja, hanem a dübelek is. Ez sem maradhat el, mert a ragasztóhabarcs önmagában nem fogja megtartani a szigetelő rendszert.
Hőhidak keletkezése a homlokzat szigetelésénél
A paneleknek pontosan, résmentesen kell illeszkedni, ne keletkezzenek rések, mert ott jöhetnek létre a hőhidak, amelyek penészedéshez vezetnek. Ezért is van jelentősége az azonos típusú szigetelőlapoknak.
A pontossághoz a mérés is lényeges, ha egyszer hőszigetelünk, az akkor fedje le a teljes falat. Nyílászárók mellett, erkélynél, vagy bármilyen kritikus részen, ahol rés maradhat, járjunk el körültekintően.
Nem megfelelő időjárási viszonyok
A homlokzati szigetelés gyorsan halad, éppen ezért ki lehet választani az optimális időpontot, amikor erre az időjárás megfelelő.
Sem a nyári forróság, sem a téli fagy, sem a csapadékos időjárás nem alkalmas rá.
Nyáron túl gyorsan szárad a ragasztó, hiszen víz alapú és a száradás túl gyorsan történik, repedések keletkezhetnek.
Télen 5 °C alatt már nem szabad szigetelni, mert a rögzítésre használt anyagok megfagyhatnak.
Ha kikerüljük ezeket a buktatókat több évtizedig tartós lesz a homlokzati szigetelés és elérjük a várt költségmegtakarítást.
Ha szigeteléshez keresel megfelelő terméket, webáruházunkban jó helyen jársz! Ha pedig otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez választanál hőszigeteléshez építőanyagot, regisztrálj tanácsadásunkra!
Kapcsolódó blogbejegyzések:
Hová milyen hőszigetelés az ideális? Segítünk a döntésben!
Padlásfödém szigetelése utólag
