Hová milyen típusú hőszigetelés az ideális? Segítünk a döntésben!

Amíg korábban szinte természetesnek vettük, hogy otthonunk kellemes hőmérsékletét légkondicionáló beépítésével vagy több tüzelőanyag fogyasztásával érjük el (legyen az fa, földgáz vagy villanyáram), addig mára az energiahordozókkal való takarékoskodás fontos szempont lett. Nem csak azért, mert költségesebb a fűtés és hűtés, hanem mert környezetünkre, Földünk klímájára mindenkinek vigyázni kell.

Ha mindannyian megtaláljuk a módját, hogy kevesebb fűtőanyagra legyen szükség, csökkentve a károsanyag kibocsátást, máris sokat tettünk a bolygónkért és az élhető körülményekért.

A télen-nyáron optimális hőmérsékletű otthon nem luxus, mi is megteremthetjük magunknak. A varázsige pedig a szigetelés. Ne engedjük kiszökni a hőt, és ne hagyjuk, hogy az elviselhetetlen forróság a lakásunkat is uralja.

Hol is kellene kezdeni a szigetelést?

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni magunknak, tudnunk kell, hol mennyi hő szökik ki a házunkból a hideg évszakokban. Ugyanis ha téli hideg elleni védekezést vesszük alapul, és ennek megfelelően szigetelünk, az a nyári hónapokban is meg fog óvni bennünket.

Röviden összefoglaltuk, hol távozik a legtöbb hő, és mit tehetünk ellene:

A nyílászárókon 10-15 % hő távozik,

ez ellen a nyílászáró cserével védekezhetünk.

A homlokzati falakon 35 %,

erre a homlokzati szigetelés az orvosság.

A tetőn és födémen 25 %,

szigeteljük le a födémet, és a tetőteret is lássuk el belső szigeteléssel.

A padlón át 15 %,

az aljzatszigetelés a megoldás.

A szigetelés sorrendjének felállítása nehéz feladat

Kevés család engedheti meg magának, hogy régebben épült családi házában minden kritikus helyen elvégezze a szigetelés. Mint minden más kiadásnál, itt is sorrendet kell felállítani. Ha nincs pénzünk mindent leszigetelni, akkor általában az első kérdés az, hogy hol érdemes kezdeni, ezután gyűjtjük össze az információkat arról, hogy milyen anyaggal végezzük el.

Ha azt vesszük alapul, hogy hol távozik a legtöbb hő egy régebbi építésű háznál, ahol a falazat még nem a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a homlokzati szigeteléssel nyerünk a legtöbbet. Számítások alapján már az első télen megkezdődik a költségek megtérülése, ami nagy általánosságban 4-6 év. Ez nagyon jó érték, különösen, hogy a számításhoz a jelenlegi árakat vették alapul.

Bármivel kezdünk, gondoljunk arra, hogy mindenféle hőszigetelés kisebb vagy nagyobb előnnyel jár, de ha egy régi épületet változatlan formában hagyunk, azzal csak az állagromlásnak tesszük ki, a pénztárcánkat pedig a fölösleges kiadásnak.

Feltehetjük magunknak azt a kérdést is, hogy szeretnénk-e, hogy egy passzívház tulajdonságaival rendelkezzen otthonunk. Ez utóbbihoz természetesen a házat minden olyan ponton szigetelni kell, ahol kiszökik a hő.

A szigetelőanyag kiválasztása

A fent említett megtérülés, az állandó komfortérzet, a hosszú távú értékállóság csak abban az esetben valósul meg, ha jól választunk szigetelőanyagot.

Ez nem csak az árra vonatkozik, és nem is biztos, hogy számunkra az a legjobb, ami népszerű, hanem a ház és a szigetelőanyag kompatibilitását kell elsősorban figyelembe venni, ami több tényezőből tevődik össze.

A választás függ a falazat anyagától, a falvastagságtól, a fal jelenlegi szigetelő képességétől, vagyis a hőátbocsátási tulajdonságától, a tervezett hőátbocsátás mértékétől.

Választásnál érdemes azonos termékcsoportból választani, például ESP homlokzati szigetelés mellé a lábazathoz szintén polisztirolból készült XPS lapokat használni.

Ismerjük meg a polisztirol alapú szigetelőanyagokat!

A legnépszerűbb és legismertebb, legtöbbször táblás kiszerelésű szigetelőanyag. Alapja egy műanyag, amelyet szigeteléshez habosított formában öntenek táblákba. A légbuborékok garantálják a hő megtartását.

Elsősorban ez a tulajdonsága teszi vonzóvá, de kedvező ára sem mellékes. Jól vágható, formázható, ezért gyorsan lehet vele dolgozni, részlegesen vegyszerálló, időtálló.

Hátrányos tulajdonságai – mint a merevség, a nedvességre való érzékenység, a rossz hangszigetelő hatás – mellett a polisztirol szigetelésnél a rossz páraáteresztő képességet kell elsősorban figyelembe venni. A mai korszerű szigetelési technikákkal jól kivédhető ez a probléma, de elősorban a napi többszöri szellőztetés előzi meg a páralecsapódást és az ennek következtében kialakuló penész megjelenését.

EPS polisztirol

Az expandált polisztirol (ennek a rövidítése az EPS) a legkedveltebb szigetelőanyag. A mindennapokban ezeket a szigetelőlapokat hungarocell néven ismerjük.

Az ESP a lapok különböző terhelhetőséggel, azaz nyomószilárdsággal készülnek, felhasználásuk is ennek alapján javasolt. A termékek között könnyű eligazodni, mert a nyomószilárdság mértékét számmal jelölik. Minél nagyobb ez a szám, annál terhelhetőbb a beépített lap. Oldalfalakhoz elég egy kevésbé terhelhetőt választani a 30-70-ig terjedő számozásból. Homlokzatra a legideálisabb választás az EPS 80. Ha födémet vagy padlót akarunk szigetelni, válasszunk EPS 100-200-ig. Ez utóbbi már garázspadlókhoz is alkalmas, mert nagyobb terhelésre gyártották.

Grafitos polisztirol

Ha az expandált polisztirolba porrá őrölt grafitot kevernek, egy sokkal jobb hőszigetelő tulajdonságú anyagot kapnak. Így a jó hatásfok eléréséhez vékonyabb lapokat is használhatunk. Ez a tulajdonság nagyon előnyös lehet olyan eseteben, amikor nincs hely 15-20 cm-es ESP lapok felszerelésére a külső falak, lapostetők vagy a magastetők szigetelésénél.

Formahabosított expandált polisztirol szigetelőlap

Az anyag szemcséi olyan bevonatot kapnak, ami meggátolja nedvesség felvételét. Talajon lévő vagy talajjal érintkező felületekhez használható. A formahabosított expandált polisztirol színében is eltér a fehér ESP lapoktól.

XPS polisztirol

Az extrudált polisztirol (XPS) lemezek nagy nyomószilárdságú anyagok, zárt cellaszerkezetüknek köszönhetően vízállók is. Ennek megfelelően felhasználási területük is tágabb, mint az EPS lapoknak. Lábazatok, padlók, tetők, pincefalak hőszigetelésére; zöld és lapostetők, de akár úszómedencék padozatának szigetelésére is használhatók.

A gyapotszerű szigetelőanyagok

A kőzetgyapot és az üveggyapot táblák a legjobb hatásfokú hőszigetelő anyagok. A gyapotszálakhoz hasonló tömörített anyagból készült táblák a ház különböző pontjain kerülhetnek beépítésre.

Nem csak a hőszigeteléshez remek választás a kőzetgyapot és az üveggyapot, de előnyösek páraáteresztő és hangszigetelő képességük miatt is.

Kőzetgyapot

Alapanyaga a természetben előforduló bazalt, amiből, ha magas hőfokon megolvasztják, szálakat húzhatnak. Az ásványi szálból és kötőanyagból létrehozott anyag szigetelő tulajdonságát a szálak közé rekedt levegő biztosítja. A kész termék erős tartással rendelkező táblás kiszerelésű anyag.

Sokoldalúan felhasználható az épületek szigetelésénél a kőzetgyapot. Külső homlokzati és belső válaszfalak, tetőterek, födémek lépésálló szigetelésére egyaránt.

Üveggyapot

Üvegből és kvarchomokokból készül, szintén szálas szerkezetű anyag, kiváló hő-és hangszigetelő tulajdonsággal. Hasonló a kőzetgyapothoz, de egyes tulajdonságai, mint a nedveséggel szembeni érzékenység vagy a mechanikai hatásokra való reagálás behatárolja a felhasználási területeit.

Nem alkalmas például homlokzati szigetelésre, mert a tekercsben forgalmazott üveggyapotnak nincs tartása, terhelésnek nem lehet kitenni, csak olyan helyekre lehet beépíteni, ahol nem feltétel a lépésállóság. Ilyen például az álmennyezet, vagy kerülhet a fából készült gerendaszerkezet gerendái közé is.

Kasírozott kőzet vagy üveggyapot

Az említett anyagok üvegfátyollal megerősített változata. Megfelelő például fagerendás tapasztott padlásfödémre.

Poliuretán (PUR) hab

Bizonyos esetekben a felsoroltaktól eltérő, egyedi megoldásokat nyújtó anyagot célszerű használnunk.

A PUR hab az úgynevezett fújható szigetelőanyagok sorába illeszkedik. Nem a háztartásban vagy kisebb munkákhoz használatos flakonos kiszerelésről van szó, hanem a nagy felületre felhordható termékre. Előnye a résmentes szigetelés és a gyors könnyű felhordás. A levegőre megduzzadó és megkötő anyaggal légmentes zárást tudunk elérni.

Hol mivel szigeteljünk? A leggyakoribb helyek és szigetelőanyagok

Előttünk a tél, nem tudhatjuk, milyen lesz az időjárás, hogyan alakulnak az energiaárak. Komfortérezünk mellett a kiadások csökkentése is célunk egy szigeteléssel. Ez utóbbi több mindentől függ: a fűtési rendszertől, a falazattól és hogy épület szigetelését teljeskörűen vagy részleges végezzük el. Egy homlokzati szigeteléssel például 30-50%-kal csökkenhet a fűtésköltség, ezért már érdemes belevágni.

Szigetelőanyagot keresel? Webáruházunkban a Szigetelés menüpontban találod. Itt meg is rendelheted néhány kattintással.

Kapcsolódó cikkek:

Mi az a hőátbocsátási tényező, és miért fontos?

A rezsimódosítások miatt megugrott a kereslet a szigetelőanyagok iránt

Mivel és hogyan szigeteljük otthonunkat?