A különböző tetőtípusok tulajdonságai, előnyök és hátrányok

Építőanyag.hu

különböző tetőtípusok tulajdonságai

A padlástér beépíthetősége miatt célszerű átgondolni, az egyes tetőtípusok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

Amikor új házat építünk, vagy a régi épület tetőszerkezetét cseréljük, kérjük ki szakember véleményét. Új háznál a tervező fog javaslatot tenni, felújításnál pedig a tetőfedő szakemberek. Ha padlástér beépítése miatt szeretnénk a tetőszerkezetet megemelni, először kérjük ki statikus véleményét, hogy a ház falazata, illetve a födém, födémrendszer elbírja-e a terhelést.

Számos különböző tetőtípus létezik, ami építészeti aspektusból izgalmas kérdés. Magyarországon elsősorban azonban a lakóépületek, családi házak tetőtípusa kerül a figyelem központjába, és az is leggyakrabban a tető karbantartása, illetve a tető alatti tér tárolási kapacitása vagy beépíthetősége miatt.

Ami a tetőfedés anyagit illeti, jellemzően a cserepekkel borított tető védi meg leghatékonyabban a lakóteret és a padlásteret az évszakonként változó halmazállapotú és mennyiségű csapadéktól. Fedőanyaga a kerámiacserép vagy a betoncserép, tartószerkezete leginkább fa (ritkábban, főleg ipari létesítményeknél acél, alumínium, vasbeton).

Akár építkezés előtt állunk, akár házat vagy lakást veszünk, a tető típusa lényeges a vásárlás vagy az építkezés szempontjából. Jó, ha tudjuk, az egyes típusok milyen potenciállal – például tetőtér-beépítési lehetőséggel  – rendelkeznek, mire számíthatunk egy felújításkor, milyen anyagból készült, és nem utolsó sorban, mennyire felel meg az ízlésünknek a formája. Építkezésnél még ennél is több kritériumot kell figyelembe venni, például azt, hogy mennyire illik bele az épített környezetbe, mennyire felel meg az időjárás sajátosságainak, mint amilyen a sok eső vagy hó.

Nézzük a leggyakoribb tetőformákat!

Lapostető, zöldtető

Jellemzője, hogy a teljesen síknak látszó tetőfelület némi lejtéssel készül, hogy a csapadék le tudjon folyni. A lejtés szöge általában 2 és 8 fok közötti.

A lapostetők a XX. századtól kezdve, a Bauhaus és a modernizmus térnyerésével kezdtek elterjedni, majd a lakótelepek kialakításakor vált megjelenésük tömegessé. Az 1960-as, 1970-es években nem csak lakótelepi társasházakat, hanem például 2 vagy 4 lakásos társasházakat is építettek lapostetővel. Új lakóházak tervezésekor ismét találkozunk ezzel a megoldással.

A lapostető karbantartására oda kell figyelni, a por, a lehulló és a széllel odakerült zöld hulladékot időnként le kell tisztítani. A lapostető hamar átforrósodik, ezért a hőszigetelő réteg kialakítása nagyon fontos.

Különbséget kell tenni a nem járható és a járható lapostetők között is. Ez utóbbin alakítható ki az úgynevezett zöld tető. Ma, amikor a klímavédelem kiemelt fontosságú, nem csak nagyon szép megoldás, hanem hasznos is.

A beültetett tetőfelület hűvösen tartja az alatta húzódó lakófelületet vagy melléképületet. Régi lapostetővel ellátott garázs felújításánál, ha a falak bírják a terhelést, érdemes járható felületet létrehozni. Új ház, új melléképület tervezésekor pedig mindenképpen érdemes gondolkodni a zöld felület kialakításán. Az épület felforrósodása elleni védelem mellett a csapadék nagy részét is megtartja, mikroklímát alakít ki, a kert hőmérséklete is kellemesebb lesz.

Fontos megjegyezni, hogy ereszcsatornára itt is szükség van, mert a zöld tető nem mindig képes felvenni a teljes vízmennyiséget.

A magastetők

A magastetők nem csak az épületek védelmét szolgálják, de gondoskodnak a csapadékvíz gyors elvezetéséről is. Közös vonásuk, hogy a tetőidomok formáját a tetősíkok dőlésszöge határozza meg. Elnevezésük gyakran a formájukra is utal. Magastetőnek számít a nyeregtető, a félnyeregtető, a féltető, a sátortető, a manzárdtető és a kevésbé ismert kontyolt tető.

A legrégebben használt és ma is a legnépszerűbb tetőforma; általában téglalap alakú házak fedésére szolgál. Ennél a típusnál a legalacsonyabb a beázás kockázata, kivitelezése gazdaságos és egyszerű. A legegyszerűbb nyeregtető két azonos hajlásszögű tetősíkból áll, amit a téglalap rövidebb részénél egy-egy oromfal zár. A nyeregtetős épületek kiválóan alkalmasak a tetőtér beépítésre, mert alatta sok hasznosítható hely lehet.

A félnyereg, mint arra az elnevezése is utal, egy tetősíkból, két oromfalból és egy tűzfalból áll. A lapostetőtől abban tér el, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben lejt, így a csapadék le tud folyni.

A féltető igen kedvelt tetőforma, mert egy tűzfalhoz való hozzáépítés esetén ez a legegyszerűbben kivitelezhető típus. Úgy képzeljük el, mint egy a gerincnél elvágott nyeregtető két részét, ami a függőleges síkban eltolva helyezkedik el.

A nyeregtető egyik változata a kontytető – jellemzője, hogy az oromfal felőli végeket háromszög alakú tetősíkkal zárják le. A sátortető egyik változatának is tekintik, és ez a meghatározás is helytálló.

nyeregtető típus építőanyag

Sátortető

A 60-as, 70-es években hazánkban épült kockaházak tetőtípusa a sátortető. Általában négyzetes alaprajzú házakra került a négy tetősík, amelyek egy csúcsban találkoztak. Hajlásszögük alacsony, tetőtér-beépítésre kevésbé alkalmasak.

A mediterrán stílusú házak megjelenésekor ismét előkerült ez a tetőforma. Sokan éppen ezért tudják modernizálni régi kockaházukat, mert könnyű mediterrán stílusúra átalakítani. A tetőszerkezet hajlásszögét tovább csökkentik, új fagerendákkal, szigeteléssel látják el, a megszokott színű cserép helyére Földközi-tenger vidékére jellemző színű cserép kerül.

sátortető típus építőanyag blog

Manzárdtető

Manzárd alatt a tetőtérben kialakított lakást értjük, és sokan nem is tudják, hogy ez az elnevezés egy tetőformáról kapta a nevét. Franciaországban a XVII. században egy Mansart nevű építész és unokaöccse népszerűsítette ezt a valójában már száz évvel korábban alkalmazott tetőformát, amely megkönnyítette a tetőtéri lakások kialakítását. A manzárdtetős épületek nagy hajlásszöggel, meredeken indulnak, majd a tetőszerkezet egy ponton megtörik, és kis hajlásszöggel folytatódik. A meredeken ívelő tető alatt sok a hasznosítható hely, ezért akár a tető felújításakor is élhető tetőtéri lakást alakíthatunk ki.

manzárd tető építőanyag blog

Amikor tetőt választunk, abban a régióban érdemes gondolkodnunk, ahol élünk. Milyen jellegűek nálunk a tetők? Miért éppen ezek lettek népszerűek? Érdemes-e eltérni az általában használt tetőtípusoktól?

A tető legfőbb jellemzője a hajlásszöge. Míg azokban az országokban, ahol hidegebb az éghajlat és jelentősebb mennyiségű havazásra lehet számítani, meredekebben ívelnek a tetők, nagyobb hajlásszöggel, hogy a hó könnyebben le tudjuk csúszni róluk – ez jellemző az úgynevezett alpesi házakra. A mediterrán országokban a laposabb, alacsonyabb hajlásszög a jellemző.

Nálunk a tetők hajlásszöge a kettő között helyezkedik el, figyelembe véve a téli havazások lehetőségét és a nyári esőzéseket.

Ne feledd: házépítéshez az építőanyagokat, köztük a födém elemeit egy helyen megvásárolhatod nálunk, az Építőanyag.hu webáruházban.

Kapcsolódó cikkek:

Milyen a jól megépített tető?

Hogyan válasszuk ki a megfelelő tetőcserepet a házra?

A tetőtér-beépítés jogi háttere

Kapcsolódó termékek

    • Expressz átvétel