Új ház építésénél vagy lakás vásárlásánál gyakran gazdaságosabb megoldás a már meglévő épület tetőterének beépítése. Milyen feltételekkel vághatunk bele?
Új ház építésénél vagy lakás vásárlásánál gyakran gazdaságosabb megoldás a már meglévő épület tetőterének beépítése. Milyen feltételekkel vághatunk bele?
Ha tetőtér-beépítésen gondolkodunk, több kérdést is tisztáznunk kell. Az egyik az átalakítás jogi háttere. A 2019. március 15-től hatályos változás értelmében már nem számít bele a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér beépítése, és nem számít bele az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás. Bár egyszerűbbé vált az átalakítás menete, és nem is kell hozzá minden esetben engedély, akad néhány fontos szempont, amire ügyelnünk kell.
Műszaki szempontok
Tervezési előtt alapvető kérdés, hogy alkalmas-e a ház tetőtere a beépítésre. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a helyi rendeletek amelyek határozzák meg, hogy mit és hogyan lehet bővíteni.
Azon kívül, hogy milyen a tetőszerkezet, és alkalmas-e egyáltalán a beépítésre, az is lényeges, hogy milyen a tetőszigetelés (hőszigetelés, vízszigetelés), kell-e engedélyeztetni a beépítést, ha igen, annak mi a menete. Ezután nem árt előzetes becslést készíteni a várható költségekről. Mindenképpen nézzünk utána, hogy milyen támogatási forma vagy hitel igényelhető a munkára.
A tetőtér-beépítés jogi háttere
A tetőtér-beépítés szabályait az Építési törvény 60/H.§-a határozza meg (1997. évi LXXVIII. tv, a továbbiakban Étv.). A szabályozás azokra a már meglévő, szabályos épületekre érvényes, amelyek 2019. március tizenötödike előtt rendelkeztek használatbavételi engedéllyel vagy tudomásul vétellel. Nem lehet alkalmazni az új épületekre és az új tetőtér-építésekre, illetve a “csak” hatósági bizonyítvánnyal rendelkező épületekre. Ez utóbbi ugyanis csupán az épület meglétét igazolja, lásd: használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületek és egyszerű bejelentéssel épült lakóházak.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ának rendelkezései szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése, meglévő épület bővítése esetén az építkezés egyszerű bejelentés alapján végezhető. Az Étv. 2019. március 15. napján hatályba lépett előírásai további könnyítéseket is biztosítanak a tetőtér-beépítéssel kapcsolatban, hiszen a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe már nem számít bele a tetőtér-beépítés, illetve a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás az adott területre előírt maximális lakásszámba.
A könnyítéssel nem csak a családi házak tetőtér-beépítésének folyamata vált egyszerűbbé, hanem például a magastetős régi bérházak, műemléki épületek padlásterei is beépíthetővé váltak. A tetőteret sem kötelező kizárólag lakássá átalakítani, hanem más használati célra is be lehet építeni. Amennyiben nem változik meg a beépítéssel a tető formája, az átalakítás nem számít bővítésnek.
Az, hogy bizonyos engedélyeket mégis be kell-e szerezni, attól függ, hogy az építési tevékenység műszaki tartalma alapján igényel-e bármely hatóság részéről eljárást - ilyen munkálat például egy lift beépítése -, be tudjuk e tartani a vonatkozó építési, műemlékvédelmi, tűzvédelmi előírásokat, és hogy ha az ingatlan ikerház vagy zárt sorú, akkor a tetőtér-beépítéssel felmerülnek-e alapozási, tartószerkezeti kérdések. Ezektől eltérő esetben sem engedélyre, sem pedig egyszerű bejelentésre sincsen szükség. Kiviteli tervre azonban bizonyos esetekben szükség lehet, és ilyenkor e-naplót is kell vezetni.
Összefoglalva: a tetőtér-beépítéshez bizonyos esetekben szükség lehet építési engedélyre, más esetekben megvalósulhat egyszerű bejelentés alapján, ám ha nem történik bővítés, vagyis térfogat-növekedés, bejelentés vagy engedély nélkül is elvégezhető. Amennyiben a tetőtér beépítés nem jár az épület külső geometriájának változásával, vagy ha nem ütközik a HÉSZ erre vonatkozó külön szabályozásába, nem hatósági eljáráshoz kötött munka.
Kell-e az eredeti tervezővel engedélyeztetni a tetőtér beépítését?
Fontos, hogy az építészeti munkákat is védi a szerzői jogi törvény, és ha például olyan átalakítást végeznek egy építész által korábban megtervezett, majd engedélyeztett és felépült házon, ami annak külső megjelenését vagy rendeltetésszerű használatát befolyásolja, az jogosulatlan megváltoztatásnak számít.
Ám a tulajdonosi jogok is számítanak, ezért a tulajdonosok átépíthetik, bővíthetik az ingatlanukat. Ha kizárólag belső munkákra van szükség a tetőtér-beépítésekor, például gipszkarton válaszfalak készítésére, abban az esetben nem kell engedélyt kérni, de ha például már tetőtéri ablakot, pontosabban tetősíkablakot alakítanak ki a házon, vagy megemelik a térdfalakat, az eredeti tervező engedélyére van szükség.
Kapcsolódó cikkek:
