Laikusként sokszor nehéz választani a piacon rendelkezésre álló tetőcserepek közül, így nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mi is különbözteti meg egymástól az egyes cserép-típusokat.
A választási szempontok
Mielőtt hozzáláthatnánk a tetőfedéshez, számos kérdésben döntést kell hoznunk: meg kell vizsgálnunk, milyen igényeknek kell eleget tennie a választott tetőcserépnek, mekkora a lefedendő tető dőlésszöge, milyen a tetőszerkezet teherbírása és így tovább.
Ha eldöntöttük, vajon kerámiából vagy betonból készült cseréppel kívánunk-e használni - a két cseréptípus különböző tulajdonságairól, valamint a tetőcserép kiválasztásának szempontjairól korábban írtunk -, abban is döntésre kell jutnunk, milyen színű és bevonatú, illetve milyen típusú cserepet válasszunk, ehhez pedig tudnunk kell, mit takarnak a cserepek leírásában közzétett jellemzők, hiszen az egyes tetőcserép-típusok nem csupán gyártási technológiájukban és formájukban, de felhasználhatóságukban is eltérnek egymástól.
Színek és formák, cseréptípusok
Ami a színválaszték kérdését illeti, e téren kerámiacserepek teljesítenek jobban, bár ma már rengeteg különféle árnyalatú, anyagában színezett betoncserép is kapható. A kerámiacserepek között megkülönböztethetünk natúr, azaz színezék nélküli, valamint engóbozott, illetve üvegmázas cserepeket – ez utóbbiak esetében gyakorlatilag bármilyen színváltozat előállítható. Az engóbos színezési technológia során a már cserép formájúra préselt agyaglapokat agyagporokból és fémoxidokból álló keverékkel kezelik, amely beszivárog a pórusokba, és az égetés során eggyé válik az anyaggal, így a cserép színe nem fakul meg a napsütés hatására, szemben a kvarchomokból és cementből gyártott, színezőanyagok hozzáadásával készülő betoncseréppel, amely (hosszú évek alatt) veszíthet valamennyit eredeti színéből. Az engóbozott tetőcserepek vízlepergető hatása jobb, mint a natúr cserepeké, mégsem veszítik el teljesen a porozitásukat, azaz továbbra is szellőznek, az üvegmázas cserepek viszont a felületükre felvitt máznak köszönhetően teljesen vízzáróvá válnak, és nem tartalmaznak pórusokat. Az üvegmázas cserepek elegáns, csillogó hatást keltenek.
Hódfarkú cserép
Ha a cserepek formájáról és típusáról beszélünk, szót kell ejtenünk a különféle tetőfedési módszerekről is, hiszen a cserepek típusa az alkalmazott módszert is meghatározza. A legrégebbi keletű, a mai napig divatban lévő módszer a hódfarkú cserépfedés, amelyhez – értelemszerűen – hódfarkú cserepet használnak. Ez a módszer kis felületű tetőkön és ablakok fölött 30-40 fokos dőlésszög esetén is alkalmazható, egyébként 40-45 fokos lejtésű tetőkhöz javasolt. A megfelelő vízzárás érdekében a hódfarkú cserepet általában kettős fedéssel rakják fel, amihez nem csak több tetőcserépre, hanem nagyobb teherbírású tetőszerkezetre is szükség van, az így keletkező plusz költségért azonban roppant esztétikus, klasszikus összhatást kapunk cserébe. A hódfarkú cserépfedés másik változata az úgynevezett korona- vagy lovagfedés, amely során az egymás feletti cserépsorokat páronként összetolják. Ez a módszer a legalkalmasabb erősen ívelt tetőfelületek lefedésére, és akárcsak a kettős fedésnél, itt is nagy teherbírású tetőszerkezetre van szükség.
A hódfarkú cserép felülete sima, vagy csak kismértében bordázott, alja pedig eredetileg lekerekített (innen kapta a nevét is), készülnek azonban – a teljesség igénye nélkül – csúcsos végű (úgynevezett gótikus, illetve hatszög végkiképzésű), egyenes vágású (más néven táskacserepek), valamint félköríves vágású, kosáríves vágású stb. darabok is. Anyaga jellemzően kerámia, de betonból is gyártják – igaz, a Rundo és Reviva esetén kettős hódfarkú a kialakítás, de nem így hívják.
Hornyolt cserepek
A hornyolt cserepek a hosszabbik oldaluk peremén végigfutó hornyoknak köszönhetően szorosabban illeszkednek egymáshoz, ezért nincs szükség kettős fedésre, tehát ez a módszer jellemzően gyorsabban kivitelezhető, mint a hódfarkú cserépfedés. 30 fokosnál kisebb lejtésű tetők esetén azonban már nem biztosít megfelelő vízzárást – az ilyen tetőknél, valamint, ha a tetőtér beépítésében gondolkodunk, célszerű kettős hornyolású cserepet vagy sajtolt cserepet használni. A sajtolt cserépnek mind a négy oldalán hornyok találhatóak, azaz a cserepek még szorosabban illeszkednek egymáshoz, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha ezzel a cserépfajtával kívánjuk burkolni egy épület tetejét, pontosan ki kell számítanunk a tetőfelület méretét, és csak minimális méreteltéréssel dolgozhatunk. A hornyolt, kettős hornyolású és sajtolt cserepek egyaránt készülhetnek kerámiából és betonból, formájukat tekintve pedig roppant változatosak: lehetnek egyenes- vagy ívesvágásúak, sima vagy hullámos felületűek is.
Kúpcserép - Egyedi égetett agyagcserepek
A mediterrán vidékeken, ahol a kevesebb hónak köszönhetően nem feltétlenül van szükség meredek dőlésszögű tetőkre, elterjedt még az úgynevezett kolostorfedés is, amellyel akár 16 fokos dőlésszögű tetők vízzárása is megoldható. A kolostorfedés során két rétegnyi vályú formájú cserepet használnak fel: az alsó cserépréteg a vályúval felfelé, a felső pedig fordítva kerül elhelyezésre, azaz a dupla rétegnek köszönhetően ez a módszer is nagy teherbírású tetőszerkezetet igényel. Hazánkban a kolostorfedés nem elterjedt, a speciális kolostorcserepek helyett rendszerint egyszerű kúpcserepet használnak, amely szintén készülhet kerámiából, illetve betonból is.
Mi alapján válasszunk?
Meglehetősen széles termékpaletta áll rendelkezésünkre; ami azt illeti, még a fentieknél is árnyaltabb a kép, mivel például hódfarkú cserépből a már említett, klasszikus modelleken kívül hornyoltat is találhatunk a piacon.
Ha már tudjuk, milyen színű és alakú cseréppel szeretnénk befedni a tetőnket, a vásárlás előtt mindenképp forduljunk szakemberhez, hogy a tetőszerkezet egyedi adottságait figyelembe véve választhassuk ki a konkrét tetőcserepet.
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan válasszuk ki a megfelelő tetőcserepet a házra?
Házépítés lépésről lépésre – a tető megépítése
