Egyes épületeknél csak a belső szigetelés jöhet szóba. Sokkal nagyobb körültekintést igényel, nagyobb a hibalehetőség is, de szakszerű munkával hatékony, tartós és kivitelezhető.
A megfelelő szigetelés ma alapvető követelmény. Közelebbi és távolabbi célokat érünk el vele: a fűtésköltségek és általában az energiaköltségek csökkentése, az élhető lakáshőmérséklet, és nem utolsó sorban a károsanyag kibocsátás csökkentése. Ez utóbbi mindannyiunk feladata, mert a légszennyező anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem a fele a háztartásokból ered.
Szigetelésen általában az épület azon részeinek korszerűsítését értjük szigetelőanyag beépítésével, ahol a hő távozhat: homlokzati falak, födém, aljzat, nyílászárók, tető. Magánházakban csak a tulajdonos döntésén múlik, mikor és milyen sorrendben fog hozzá ehhez a munkához. Társasházaknál már nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a lakóközösség egészének bele kell egyeznie a felújításba és viselnie az anyagi terheit. A korábban sikeres panelprogramok keretében például a nyílászárócsere és a homlokzati szigetelés egyszerre történt, állami támogatással.
A műemléki épületek esetében sem mindig járható út a homlokzati szigetelés vagy a nyílászárók teljes cseréje.
Egyes épületeknél csak a belső szigetelés jöhet szóba. Sokkal nagyobb körültekintést igényel, nagyobb a hibalehetőség is, de szakszerű munkával hatékony, tartós és kivitelezhető.
A belső szigetelés számos előnnyel jár
A lakóépületek eladásához energetikai tanúsítványra van szükség. Egy jobb besorolással, amit a belső szigeteléssel elérhetünk, növeli az ingatlan értékét.
A hangszigetelést is megoldhatjuk megfelelő szigetelőanyag kiválasztásával, mint amilyen a kőzetgyapot vagy az üveggyapot.
A munka nem időjárásfüggő, nem kell tekintettel lennünk a csapadékra, szélre, bizonyos fokig a hőmérsékletre sem, és megfelelő világítás mellett a reggeli és az esti rosszabb fényviszonyokra sem.
Nem feltétlenül érinti a munka az egész lakást, sok esetben csak a külső határoló falakra terjed ki, de ha mégis, több ütemben végezhető.
Alacsonyabb költségekkel jár, mert nem kell állványozni, és az anyagszükséglet is kevesebb, mint a külső szigetelésnél.
A belső szigetelés, ugyanúgy, mint a külső, már az elkészülés pillanatától megtérül, gondoljunk csak a kiszökő melegre. Kevesen gondolnak arra, hogy ősszel később kell elindítani a fűtést, tavasszal pedig hamarabb lehet kikapcsolni, mert a jellemzően csak éjszaka jelentkező lehűléstől is véd a belső szigetelés.
Belső szigetelésre alkalmas anyagok
A belső szigetelés mindig egy vitatott téma, különösen az anyagválasztás kapcsán. Érdemes olyan szigetelőanyagot beépíteni, ami egyértelműen megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a penészmentes beltér kialakításához szükségesek.
Multipor ásványi szigetelő lap
Multipor: ami ezen a márkanéven vált ismertté, megfelel minden kritériumnak a belső szigeteléssel kapcsolatban. Ez egy ásványi hőszigetelő lap, ami kültérre és beltérre egyaránt alkalmas. A pórusbetonnal való kísérletezés eredményeképpen született, úgy alakították át az anyag tulajdonságait, hogy megnövelték a pórusok számát, amitől hőszigetelő képessége még jobb lett. A Xella Multipor önállóan alkalmazható, napjainkban a legkorszerűbb szigetelőanyagnak számít. Mivel nem szálas szerkezetű, nem kell a légzőszerveket károsító hatástól sem tartani, nem tartalmaz ártalmas anyagot, gyártására nyersanyag- és energiamegtakarítás jellemző.
Ezek az esztétikus és könnyen beépíthető lapok kitűnő páraáteresztő képességgel rendelkeznek. Kapilláris szerkezetüknek köszönhetően ugyanis felveszik a belső tér páráját, majd vissza is juttatja, megelőzve a hideg falon történő lecsapódást.
A lapok felhelyezése előtt a felületet elő kell készíteni, az egyenetlenségeket, hibákat kijavítani, portalanítani. Ezután következhet a hézagmentes felhelyezés közvetlenül a falra, a habarcsot a lapok teljes felületére felhordva. A fal 3 kg-ig terhelhető, ez is megkönnyíti az alkalmazását.
Kőzetgyapot
Ezek a táblás kiszerelésű környezetbarát szigetelőlapok – amelyek kül- és beltérre egyaránt használhatók – bazaltkő olvadékból húzott szálakból és némi kötőanyagból állnak. Remek hőszigetelő képességüket a szálak között lévő levegő biztosítja. Tömörek, stabilak, ez a mozgatást, beépítést megkönnyíti.
A beépített kőzetgyapot táblák alak és mérettartók, időtállók, azt szokták mondani, hogy a fal élettartamával megegyező.
Lényeges szempont, hogy a kőzetgyapot gátolja a tűz terjedését, 1000 C°-ig nem olvad meg, tűz esetén nem keletkeznek mérgező gázok.
Hangszigetelő szerepet is betölt, ami nem elhanyagolható szempont az esetleges környezeti zajártalom, illetve a szomszédoktól átszűrődő zaj miatt.
Üveggyapot
Szintén szálas szigetelőanyag, hőszigetelő képessége kiváló. Amiben eltér a kőzetgyapottól, az az alaktartó képessége. Hajlékony, nem is táblákban, hanem tekercsben forgalmazzák, beépítése körülményes, de megéri, mert az üveggyapot remek szigetelőanyag, ami ráadásul páraáteresztő is, vagyis nem valószínű a penészedés, ha ezzel dolgozunk.
Az anyag nem önhordozó, összerogyhat, deformálódhat, ezért rögzítő hálóra vagy tartószerkezetre lesz szükség. Mivel az üveggyapot zsugorodhat, vastagabb réteggel lehet számolni a beépítésekor.
Vitatott és új szigetelőanyagok
A polisztirol alapú szigetelőanyagokat általában nem javasolják belső szigetelésre, éppen a rossz páratechnikai tulajdonságuk, valamint az esetleges tűzveszélyességük miatt.
Ugyanakkor új belső szigetelőanyagok is egyre másra jelennek meg a piacon.
A belső szigetelés esetleges hátrányai
A belső szigetelésnél kézenfekvő probléma, hogy a szigetelt és nem szigetelt felületek találkozási pontjainál, mint amilyen a határoló fal és a mennyezet vagy az ablakok, hőhidak alakulnak ki és ennek nyomán penészedés alakul
További hátrányaként azt szokták hangsúlyozni, hogy ha nem megfelelő az anyagválasztás és a beépítés, könnyen páralecsapódás jön létre, ami szintén a penészképződésnek kedvez. A meleg szigetelőréteg és a hideg fal találkozásánál fordulhat elő ez a probléma, éppen ezért fontos, hogy páraáteresztő anyaggal szigeteljünk, és ne hagyjunk sehol sem rést. A páraáteresztőanyagok ugyanis képesek szabályozni a páratartalmat a falban, megakadályozva a penészképződést.
Az sem mellékes, hogy a belső szigeteléssel a fal elveszti a hőtároló képességét. Egy szigeteletlen falban nagyjából félúton találkozik a hideg és a meleg, a lakás felől a fal a szoba hőmérsékletét veszi át, a kültér felé eső rész pedig a kinti hőmérsékletet. Ha kívülről leszigeteljük, a szigetelő réteg nem engedi lehűlni a falat, ez átveszi a benti hőmérsékletet és hőtárolóként viselkedik. Belső szigeteléskor a falat elzárjuk a benti meleg átvételétől, az teljes egészében a kinti hőmérsékletet veszi át, tehát hőtároló funkciója megszűnik.
Mire kell ügyelni a beépítéskor?
Már az anyagválasztásnál eldőlhet, hogy problémamentes lesz-e a belső szigetelés, vagy a penészedés melegágyává válik.
A legfontosabb, hogy a felhasználandó anyag jó páraáteresztő képességgel rendelkezzen, különben megindul a páralecsapódás. Jó megoldás például a Multipor ásványi lap.
A szálas szigetelőanyagok esetében, mint a kőzetgyapot és az üveggyapot, a szigetelőanyag és záró gipszkarton közé párafékező (és nem párazáró) fóliát érdemes felhelyezni.
Szintén a páralecsapódással függ össze a résmentes beépítés is, mert ezeken a réseken a beltér melegebb hőmérsékletű levegője a fal és a szigetelő réteg közé szökik, ott a kültér által lehűlt falon szintén páralecsapódást, majd ennek nyomán penészedést okoz.
A munka megkezdése előtt ellenőrizzük, hol futnak villanyvezetékek, mert nagy valószínűséggel ezek áthelyezésére vagy védelmére lesz szükség. A vízvezetékekkel ugyanaz a helyzet, ha a szigetelés mögött maradnak, elfagyhatnak. A bontás, a javítás és az újra szigetelés nagyobb munkával és kárral jár, mint a vezetékek előzetes áthelyezése.
A belső oldali szigetelést mindig előzze meg egy szaktervező javaslata, aki hő- és páratechnikai számításokat végez.
Ne feledd: webáruházunkban néhány kattintással megrendelheted a szigetelés alapanyagait és kiegészítőit!
Kapcsolódó cikkek:
Az őszi homlokzati szigetelés tudnivalói
Hová milyen típusú hőszigetelés az ideális? Segítünk a döntésben!
Az aljzatszigetelés megfelelő vastagsága
