Szakemberek szerint az aljzatbetonozást csak egyszer kell elkészíteni, de akkor tökéletesen.
Az aljzat elkészítése nem túl bonyolult feladat, mégis pontos tervezést, odafigyelést igényel. Az apró részletek is kiemelt fontosságúak. Miért? Mert az aljzat ház olyan eleme, amin utólag nehéz javítani, változtatni, illetve sok munkával jár.
Az aljzatbeton legfőbb funkcióját tekintve az a betonréteg, ami stabil alapot biztosít a padlóburkolatnak, ezért is nevezzük fogadó rétegnek.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen vastagnak kell lennie az aljzatbetonnak, több körülményt is figyelembe veszünk, mert csak így tudjuk pontosan meghatározni.
Aljzat az évtizedekkel ezelőtt épült házaknál
A családi házak nem is olyan régen, 40-50-60 évvel ezelőtt betonaljzat nélkül épültek. A lapra felhordott homok után úgynevezett párnafa rendszert alakítottak ki, amire a padlót, parkettát fel tudták rögzíteni. Nem is kell mondani, hogy ez a technológia hamar tönkretette a padozatot, jellemzően elkorhadt, betört, használhatatlanná vált, nem beszélve a megtelepedő gombákról, amelyek a faanyagot megtámadták.
Érdemes ezekben a házakban elvégezni az aljzatbetonozást. Ez a típusú felújítás megéri, mert lehet, hogy amúgy a ház statikailag szilárd, jó beosztású, élhető. Ilyen felújításoknál különösen nagy a jelentősége a mérésnek, mivel a padló zárószintje nem lehet magasabb az eredetinél.
A mérés fontossága
Az aljzatbeton készítését pontos tervezésnek és méréseknek kell megelőznie. Ezek közül kiemelkedő fontosságú a padló felső szintjének meghatározása, mert ez szorosan összefügg a beton vastagságával is.
Ha régi házat újítunk fel, még a régi burkolat bontása előtt ellenőrizzük, hol található a padlószint. Az ajtók nyitása és pontos zárása ezen a szinten biztosítható.
Praktikus tanács, hogy a padlószinttől mérjünk ki egy métert, jól láthatóan, hogy a későbbiekben ehhez tudjunk igazodni. A bontás és a földmunkák elvégzése után már csak ettől a jelzéstől kell egy métert visszamérni, itt lesz az új padló felső szintje.
A továbbiakban pontosan számolni kell, melyik réteg milyen vastagságú lesz, közte az aljzatbeton is.
Réteges építkezés
Az aljzatbeton alatt és fölött az építkezés jellegét, technológiáját tekintve még más rétegek is találhatók. A főbb rétegeket tekintve a ház alapjára kerülhet szerelőbeton, fölé az elmaradhatatlan víz és hőszigetelő réteg, technológiai fólia, majd maga az aljzatbeton. Ezután már következhet maga a burkolat.
Ha padlófűtést alakítunk ki, a csőrendszer közvetlenül az aljzatbeton alá kerül, védve a fűtéscsöveket és biztosítva az egyenletes teherelosztást.
Alapanyagok az aljzathoz
A hagyományos alapanyagoknál a kulcsszavak az aprószemcsés és a földnedves. Vastag szerkezetet lehet vele létrehozni. Praktikusak a por alapú, előre kevert száraz készbetonok. A zsákos alapanyagnál mindig ügyeljünk a leírásban található víz mennyiségére. Száradási időnél az alapszabály, hogy amennyi centiméter, annyi hétre van szükség.
Igen kedvelt a készen kapható, aljzatkészítésre összeállított esztrich beton is. Száradási ideje általában 28 nap, természetesen a hőmérséklet függvényében.
Az esztrich legjobb felhasználási területe a fűtéscsövek fölé helyezett aljzat. Ez az alapanyag jó hővezető, emellett jól terhelhető is.
Milyen vastag lehet az aljzat?
A kőműves szerkezetekre vonatkozó szabvány szerint a 6 cm-es réteg a megfelelő, de általánosságban elmondhatjuk, a betonozásnak legalább 8 cm vastagnak kell lennie, hogy a szerepét betöltse. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű, mert sok szempontot figyelembe kell venni a vastagság megtervezésénél.
Ettől az átlagtól eltér a fűtéscsövek felett kialakított esztrich beton vastagsága, ami általában 4-6-cm.
Aki kandallót, cserépkályhát akar a későbbiekben beépíteni, az számoljon a 10 cm-es vastagsággal, mert ezeket az építményeket csak erős teherhordó réteg tartja meg biztonságosan.
Összességében elmondhatjuk, hogy a túl vékony beton lehet, hogy költséghatékony, de nem biztos, hogy betölti a stabil teherhordó szerepet. Minél vastagabb a beton – természetesen egy határon belül –, annál erősebb.
Milyen hibákat kerüljünk el?
A hagyományos beton élettartama 100 év. Mint említettük, beépítése ugyan egyszerű, ha hibákat vétünk, előfordulhat, hogy a beton megreped vagy porzik. Mindkettő a helytelen elkészítésből adódó hiba.
A repedésekeket a dilatációs gondok okozhatják. A fal szélénél mindenképpen hagyunk dilatációs hézagot, hogy a tágulás ne okozzon később töréseket.
Láttunk már olyan megszáradt betonfelületet, aminek a felületét söpörhető réteg fedi. Hiába távolítjuk el ezt a réteget, újratermelődik, a söpréssel egyre fogy a betonréteg. A legjobb elkerülni ezt, és tisztában lenni azzal, mi okozhatja.
A leggyakoribb ok, az utólagos gondozás hiánya. A hagyományos betont hetekig nedvesen kell tartani, a rájuttatott permetező víz segítségével segíteni a megkötést. Arra is ügyelni kell, hogy a friss betonra ne lépjünk rá.
A porzásnak más oka is lehet: a keverék túl híg, az alapanyag szennyezett, az alapanyagok arányának hibája, a simítás, tömörítés elmaradása, erős mechanikai hatás, túl hidegben vagy túl melegben történő betonozás.
Kapcsolódó cikkek:
Régi ház felújítása vagy új építése?
Átépítés, utólagos falmozgatás, válaszfalak építése
