Új homlokzati ablak kialakítása vagy régi nyílászáró méretének megváltoztatása a homlokzat összképének változásával jár, ezért ez a felújítási munka engedélyköteles. Nézzük a részleteket!
Egy ház életére a folytonos változás jellemző. Felújítunk, javítunk, hozzáépítünk, igyekszünk egyre komfortosabbá, szebbé tenni. Az utólagos építkezések és átalakítások között különösen érzékeny terület az új ablak kialakítása.
Gyakran új élethelyzet kívánja meg a változtatást. Az egyik ilyen például amikor új helyiségeket kell kialakítani, amit egy nagyobból választunk le, vagy otthoni irodát rendezünk be, vagy egy műhely kialakítása válik aktuálissá. Bármilyen célból is alakítunk ki új helyiséget, ablakra szükség lesz.
Akkor is homlokzati ablak kialakítására kerülhet sor, ha a helyiség funkciója megváltozik. A hálószobából nagy fényigényű dolgozószobát vagy szalont rendezünk be, vagy csak egyszerűen az eredeti tervekhez képest úgy érezzük, több fényre van szükség a házban.
Az új homlokzati ablak engedélyköteles
Általában az új ablak létesítése egy nagyobb átalakítási munka része, mint amilyen a fent említetteken kívül két lakás egybenyitása, nem lakás célú helyiség lakótérré alakítása. Ezek a jellegű munkák engedélykötelesek, így az új ablak kialakítása is az.
Keresd a helyi építési hatóságot, akik segíteni fognak, hogyan járj el. Emellett ismerned kell az országos építési előírásokat is, amelyek egy új ablak kialakítására vonatkoznak.
Ablakot amúgy sem nyithatsz bárhol a ház homlokzatán, mert a szomszéd telekkel határos homlokzat megbontása kényes kérdés. „Igazi”, nagyméretű ablakot ide nem is nyithatunk, ezért ezzel a témával részletesebben is foglalkozunk.
Nem érdemes a kiskaput keresni
Egy ház építésekor a tervező az akkor érvényes építési előírásokat betartva csak oda építtet ablakot, ahová lehet. Érdemes ilyenkor a szabályokat betartani. Előfordulhat, hogy egy beépítetlen telekre néző ablakot tervezünk, és bár a telektulajdonos beleegyezésével, de szabálytalan módon, majd eltelik pár év, és egy új tulajdonos már nem olyan elnéző, és a hatóságok közreműködésével, teljesen jogszerűen befalaztatja.
Ha új ablakot akarunk nyitni a házon, érdemes tudni, mit szabad, és mit nem, hogy elejét vegyük a későbbi pereskedésnek és az esetleges büntetésnek.
Az új ablak kialakításának szempontjai
Sok mindenre figyelnünk kell, ugyanis az ablakok kialakítása az építési előírásoktól, a helyi rendelkezésektől, az épület típusától is függ. Ezen kívül a tervezett ablakok elhelyezkedésétől, számától és méretétől, de figyelembe kell venni a szellőzési és hőszigetelési követelményeknek is. Számíthat az is, hogy a ház könnyűszerkezetes vagy hagyományos építésű, illetve, hogy a bontás érintene-e bármilyen vezetéket.
Építési előírások, ha a telekhatáron akarsz ablakot nyitni
Az országos településrendezési és építési követelményekről a jelenleg is hatályos 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szól.
Ennek a 37. §-a részletes és pontos eligazítást ad, hogy a szomszédos telekkel közös határvonalon vagy attól 3 méteren belül lévő és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén, homlokzaton mit szabad és mit nem szabad létesíteni.
Milyen ablak építhető be telekhatárra?
A (4) bekezdés értelmében csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 négyzetméternyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
A (2) bekezdés a tárolóhelységek ablakaira vonatkozó előírásokat is tartalmazza.
Ha új ablakokat építünk be a régiek helyére, akkor is be kell tartani ezeket az előírásokat, nem lehet az új ablak sem nagyobb, sem alacsonyabban elhelyezkedő, bármennyire is úgy gondoljuk, hogy nekünk az kényelmesebb.
Milyen ablakot nem szabad telekhatárra nyitni?
Az (1) bekezdés értelmében a fent említett homlokzati falban nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad.
A (4) bekezdés értelmében az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
Ezek az előírások biztosítják, hogy az egymás szomszédságában élők úgy éljék az életüket, hogy azt ne zavarják sem a kíváncsi szemek, sem a nemkívánatos fények vagy zajok.
Helyi előírások
Nem elég az építési szabályzat előírásaival tisztában lenni, érdeklődni kell a helyi előírásokról. Ezek olyan speciális körülményekre vannak tekintettel, mint például egy műemléki épület, vagy a helyi területrendezési terv.
Alternatív megoldás: fénycsatorna
Mit tehetünk, ha szeretnénk több fényt beengedni a házba, de nincs lehetőség új ablak kialakítására?
Szerencsére erre is van megoldás, mégpedig fénycsatornák kialakításával.
A fénycsatorna remek megoldás, bár nem annyira elterjedt, mint amennyi haszna van. Egy speciális csőrendszer, ami a fényt eljuttatja olyan helyiségekbe is, ami elhelyezkedésénél fogva nem jut természetes fényhez. Mivel működtetéséhez semmilyen energiára nincs szükség, energiahatékony, környezetkímélő megoldás.
Mielőtt hozzáfogsz a munkához
Tanulmányozd az országos építési előírásokat, majd tájékozódj a helyi önkormányzatnál. Az országos előírásoktól nem lehet eltérni, de ezen felül településenként változó lehet, hogy mi engedélyköteles és mi nem.
Csak akkor fogj az új ablak beépítéséhez, ha minden írásos engedély a kezedben van!
Kapcsolódó cikkek:
A tetőtér-beépítés jogi háttere
Kuckók a lakásban: beltéri fülkék
5 trükk, amivel tágasabbnak tűnik a lakásod
