Semmiképpen ne fogjunk bele szakemberek és műszaki alaprajz nélkül ezekbe a nagyobb munkákba.
Otthonunk felújításakor vagy átépítésekor szükség lehet válaszfal építésére vagy a már meglévő falak utólagos átmozgatására. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Milyen átalakításra, falmozgatásra lehet szükség?
Sokféle oka lehet annak, ha szeretnénk megváltoztatni a lakás, ház alaprajzát: felújítás, korszerűsítés, a család bővülése, akadálymentesítés, a gyerekek önállóvá válása, megváltozott életmód és életkörülmények stb.
Gyakori igény például, hogy nagy alapterületű szobában le legyen választva gipszkarton falakkal egy hálófülke, egy új gyerekszoba, egy gardróbhelyiség, esetleg egy dolgozószoba a home office tevékenységhez. Előfordul, hogy egy felesleges közlekedőt szeretnénk megszüntetni, hogy több hely és fény legyen a lakásban. Akad, aki amerikai típusú konyhára vágyik hagyományos lakásban, vagy éppen fordítva: a korábbi, étkezővel, nappalival egybenyitott konyhát kívánja leválasztani, és elszeparálni a lakás többi részétől.
Nem ritka az sem, ha a fürdőszobát vagy valamelyik másik helyiséget helyezik át lakáson belül. Van, aki a konyha és a nappali között szeretne tálalóablakot nyitni a falon.
Hogyan fogjunk hozzá a falmozgatást vagy válaszfal megépítését igénylő munkákba?
Sokan gondolják azt, hogy a házon belül elhelyezkedő falak mindegyike bontható és átmozgatható. Ez nem igaz, mivel tartófalakat a lakáson belül is találunk. Az első lépés tehát a pontos műszaki alaprajz beszerzése, hogy látható legyen, hol található főfal, a falak közül melyik mozgatható válaszfal, hol mennek a strangok, hol a kémény, hol fut a vízvezeték, villanyvezeték stb.
Ezt követően statikustól kell szakvéleményt kérni arra vonatkozóan, hogy hol lehet bontani, a falakat mozgatni, válaszfalakat építeni stb. Ugyancsak a statikus fogja megállapítani, hogy utólagos falmozgatásnál, átépítésnél, nyílások kivágásánál vagy ehhez hasonló munkáknál milyen lépéseket kell megtenni a födém megerősítésére, vagy például mekkor a nyílást vághatunk a falon.
A statikussal való konzultációt nem hagyhatjuk ki, hiszen a lakáson belül is találhatók főfalak/teherhordó falak, hogy a súlyos födémet megtartsák, és ezeket nem lehet áthelyezni. Ajtó vagy ablak helyének kibontását is csak a meghatározott áthidaló elemek beépítésével, a legnagyobb körültekintéssel lehet elvégezni ezeken a falakon. Az egész ház stabilitását és az összes lakó biztonságát veszélybe sodorhatjuk egy szakszerűtlen átalakítással. (De a társasházak szervezeti és működési szabályzata rendszerint kitér erre is.) A kőműves munkákat végző kivitelezővel is érdemes minél előbb beszélni.
Az lakás átalakításának tervezése során az építész által készülő terven meg kell jelölni, hol lesz a helyiségek esetében funkcióváltás, és mely helyiségek lesznek nagyobb vagy kisebb alapterületűek. Azért is fontos, mert ha az átalakítás, még akkor is, ha csak a válaszfalakat mozgatjuk, érintheti az elektromos hálózati kábeleket, vízcsöveket, gázvezetékeket, a lefolyókat és a fűtéscsöveket, így előfordul, hogy azokat is át kell mozgatni/át kell kötni/vezetékelni. A gipszkartonból készült válaszfalak is érintettek lehetnek ebben, hiszen abban is futhatnak például elektromos vezetékek.
Csak a fenti lépéseket - statikai szakvélemény, átalakítási terv - követően érdemes előzetes költségvetést készíteni, és felmérni, hogy milyen alapanyagokra - gipszkarton, tégla, ytong, cement stb. - lesz szükség.
Lehetőségek válaszfal építésére
Leggyakrabban gipszkarton rendszerrel, hagyományos téglából vagy Ytongból készül válaszfal a lakásban. Ezek közül leggyorsabban gipszkartonnal lehet dolgozni, néhány nap alatt felépülhetnek és kiszáradhatnak a falak. Számtalan felhasználási módja ismert: előtétfalat, válaszfalat, térelválasztó elemet vagy dekorációt is kialakíthatunk a segítségével, de készíthetők vele burkolatok, dobozolások is, és a vezetékek, csövek elrejtésére is alkalmas. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a gipszkarton mire használható és mire nem.
Az Ytong és téglafalak felhúzása esetén akár heteket is kell várni a száradásra, ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a munkába.
A porózus szerkezetű, kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkező Ytonggal úgy dolgozunk, akár a hagyományos téglával. Arra kell csak figyelni, hogy bár a belőle épített fal is fúrható, hosszabb dűbeleket és csavarokat kell alkalmazni, mint pl. téglafal esetében.
A kerámia tégla jellemzően lyukacsos szerkezetű és nagy hőtárolási képességgel rendelkezik. Megfelelő beépítés esetén kiváló tartószerkezetként és térelválasztóként is. Mivel természetes alapanyagokból készül, a páraáteresztő képessége is kifejezetten jó, és a tűzvédelmi szempontoknak is megfelel.
Gipszkarton válaszfal
Két fontos tényező befolyásolhatja a falak megépítését: az, hogy milyen vastagságú lesz a fal, és ajtó- vagy ablaknyílás lesz-e rajtuk. A falak helyét is ki kell előzőleg jelölni a mennyezeten, majd a padlóra helyezett vízszintes UW profilok pontos helyét kell megjelölni.
Az építéshez gipszkarton lapokra, fém tartóprofilokra üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelésre van szükség, és a megépített fémváz-szerkezetre kerülnek fel két oldalról a gipszkarton lapok, a szigetelés pedig a lapok közé kerül.
Amennyiben ajtó is lesz a falon, az ajtó helyén a gipszkartonozást kihagyjuk, és az ajtó tervezett magasságának megfelelően a függőleges oldalra CW-idomból, az ajtó magasságában felül, vízszintesen pedig UW-idomból alakítjuk ki az ajtókeretet. Vastagsága igazodik a UW profilok szélességéhez. A tok környezetét UA merevítő profilokból készült szerkezettel kell készíteni, ha az adott helyiség magasabb mint 2800 mm, az ajtónyílás szélesebb mint 850 mm, az ajtó súlya pedig nehezebb mint 25 kg. Az UA-profilok padlóhoz és mennyezethez rögzítése „L” elemekkel történik. Ezeket a rögzítő elemeket teherbíró horgonyzással kell csatlakoztatni a mennyezethez és a padlóhoz.
A villamos vezetékeket akkor szokták elhelyezni, amikor a profilokra felrakott gipszkarton lapok az egyik oldalra már felkerültek, de a szigetelés még nincsen beillesztve.
A kész gipszkarton falak glettelhetők, majd száradás után festhetők, tapétázhatók.
Ytong válaszfal
Az Ytongból épült válaszfalak építésekor az elemek méretre vághatók, az elemek könnyen beilleszthetők. Az elemek súlya miatt azonban stabil alapra kell felhúzni az Ytong falakat, ezért betonalapra vagy pedig stabil födémre van szükség. A válaszfalat pedig a fal stabilitása érdekében a tartófalhoz, födémhez vagy tetősíkhoz be kell kötni.
Ha a készülő Ytong válaszfalon lesz ajtó is, akkor annak stabil beépítését az ajtó feletti teherhordó áthidaló beépítésével biztosítják.
Az Ytong válaszfalat kötésben kell felfalazni falazóhabarccsal, és stabilan be kell kötni a teherhordó falakba. Ha szépen van rakva az Ytong-fal, akkor egyből hálózható-glettelhető, vagy ha vakolni kell, akkor vásárolható hozzá való Ytong vakolat (ezt kiszáradást követően, de még festés, tapétázás előtt nem árt átcsiszolni).
Téglafal
Ugyanúgy, ahogyan az Ytong használatakor, a téglafal felépítésekor is stabil (beton) alapra van szükség vagy stabil födémre a fal tömege miatt. A téglafalat szintén kötésben kell felfalazni falazóhabarccsal, és stabilan be kell kötni a teherhordó falakba.
Az ajtó felett itt is teherhordó áthidalásra lesz szükség. Ha fontos a kiváló hangszigetelés is, akkor a téglából készült válaszfalat hanggátló téglából érdemes felhúzni.
Fontos, hogy Ytong- és téglafalat kizárólag kőművesek tudnak szakszerűen megépíteni. Bár akad, aki szerint a gipszkarton válaszfalak felhúzását házilag is megoldhatjuk, érdemes ahhoz is erre szakosodott szakembert hívni.
Kapcsolódó cikkek:
Mire használható a gipszkarton és mire nem?
Beltéri gipszkarton megoldások
