Szigetelőanyagoknál érdemes az elérni kívánt hővezetési mutatóból kiindulni, és ehhez mérni a szigetelőanyag vastagságát. Részletesen elmagyarázzuk!
Azt már nem kell bizonyítani, hogy az épületek szigetelése és az energiamegtakarítás között szoros az összefüggés, hiszen az előző évek tapasztalata alapján látjuk. Vagyis egy szigetelt házban jelentősen kevesebb energiát használunk, így a fűtésre-hűtésre kiadott költségek is jóval alacsonyabbak.
Most azonban gyakran kapunk olyan kérdéseket az új otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, hogy az egyes szigetelésekkel milyen mértékű energiát lehet megtakarítani. Illetve hogy magát az energiahatékonyságot hogyan segíti a szigetelés.
Klímavédelem szigeteléssel
Az egyre forróbb nyarak és a szélsőséges időjárás a bizonyíték arra, hogy mindenkinek van tennivalója a klímaváltozással kapcsolatban. Ráadásul, amit mi, építkezők tehetünk, az nem csak hosszú távon jó, hanem a mai életünk is jobb lesz tőle.
Létfontosságúvá vált a házak, lakások hőszigetelése, ami régi épületek felújításától a megfelelő szigeteléssel ellátott passzív házak építéséig terjedhet.
Zöld energia vagy épületszigetelés?
Mindkettő a kevesebb energiafelhasználáshoz járul hozzá. A napelem (például napelemes tetőcserép) az olcsóbb energia megtermelését segíti. A szigetelés pedig egyszerre két célt is szolgál: az alacsonyabb rezsiköltséget és a kellemesebb hőmérsékletet.
Ha tanácstalan vagy, melyikkel érdemes kezdeni, akkor segítünk: a lakóépület szigetelése legyen az első lépés a kettő közül. Az olcsón megtermelt energia is drága lesz, ha túl sokat használsz belőle, mégpedig egy rosszul szigetelt házban a fűtésre és a hűtésre is aránytalanul sok energiát kell fordítani.
Teljes körű épületszigetelés
Az anyagi lehetőségek és a ház állapotának függvényében választhatsz a homlokzati szigetelés, a nyílászárócsere, a födém és a tető szigetelése, vagy az aljzat, illetve a padlószigetelés között. De akár mindegyikre sort keríthetsz.
A nyílászárócsere és a külső falak hőszigetelése a két leghangsúlyosabb terület ma, éppen ezért áll a 2024-es otthonfelújítási program fókuszában. Valóban mindkettővel jelentős energiát takaríthatsz meg, a sorrend azonban nem mindegy. Jótanácsként fogadd el, hogy praktikus okokól a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, mert ha a falak szigetelése után történik, a már elkészült szigetelés megsérülhet, és ez a hatékonyság csökkenéséhez vezet.
Hol mennyi hő szökik el a házból?
Ahhoz, hogy megértsd, mennyire fontos a ház szigetelése minden kritikus ponton, ismerned kell az egyes területek hőveszteségét és a hőátbocsátási tényező fogalmát. Szerencsére nem minden épület minden pontján maximális a hőveszteség, de ha csak egy-egy terület érint, akár alacsonyabb mértékben is, az is jelenti, hogy jelentős a megtermelt hő vesztesége, vagyis a fűtésre költött pénz tetemes hányadát a szó szoros értelmében az ablakon dobod ki.
Ha pontosan tudni szeretnéd, melyek a ház kritikus pontjai, készíttess energetikai tanúsítványt. A szakember nem csak a házad, lakásod hőtechnikai állapotát mutatja meg, hanem a tanúsítványban javaslatot is tesz az elvégzendő felújításokra fontossági sorrendben.
Hőveszteség és energiamegtakarítás
Nem azonos egymással a két fogalom, de az energiamegtakarítás és a hőveszteség között szoros összefüggés van. A hőveszteség csökkentése közvetlenül hozzájárul az energiamegtakarításhoz, mivel kevesebb energiát kell felhasználni az épület fűtésére vagy hűtésére.
Hőveszteség
A hőveszteség az a folyamat, amely során az épület belsejéből származó hő a külső környezetbe távozik. A hőveszteség főbb forrásai az alábbiak lehetnek, de a pontos mértéke függ az épület korától, a falazat vastagságától és típusától, a nyílászárók korától, méretétől, típusától, társasházi lakások esetében attól is, hogy szélső vagy középső lakásról van-e szó.
Ablakok és ajtók: A régi vagy rosszul szigetelt homlokzati ablakok és ajtókon 10-15 % hő távozik.
Falak: A nem megfelelően szigetelt homlokzati falak miatt 35% hőveszteség léphet fel.
Tetőn: A szigeteletlen tetőn és födémen keresztül is 25% hő távozhat.
Padló: A padlón keresztül is távozhat a hő akár 15%-a.
Energiamegtakarítás
Minél kisebb a hőveszteség, annál nagyobb az energiamegtakarítás. Ez nem csak a költségeket csökkenti, hanem a környezetet is védi. Energiamegtakarítást több módon is elérhetsz.
Nyílászárócserével, szigeteléssel, korszerű fűtési rendszer kiépítésével, kontrollált hőmérséklet-beállítással. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ne fűtsd és hűtsd túl az épületet.
Ezekkel a módszerekkel jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, ami hosszú távon csökkenti a költségeket és környezetbaráttá teszi az épületet.
Nyílászárócsere
Nyílászárócserével akár 20-30 % -kal csökkenhet az energiafelhasználás.
Ha látni akarod, hogy mennyi hő szökik ki a nyílászárókon, a saját tapasztalataid mellett egy hőkamera segítségével győződj meg a hőveszteségről és nézd meg, melyek a legkritikusabb pontok. Ezeket a helyeket a helyek piros színnel jelennek meg.
Azt könnyű észrevenni, hogy eljött a nyílászárócsere ideje, és nem csak a külső jelekből, például arról, hogy a festék lekopott a keretről. Figyelmeztető jel az is, ha nem lehet jól becsukni az ablakot, ha az üvegtáblák hamar áthűlnek, ha az üvegezést is fel kellene újítani.
Ennél árulkodóbb jelekkel is találkozunk: magas a fűtésszámla, sok tüzelőanyag fogy, befolyik a víz az ablakon, párásodik az üveg, a külső zajok túlságosan behallatszanak, nyáron sokat kell költeni klímaberendezés használatára.
A rossz, régi ablakokon vagy bejárati ajtón télen hamar kiszökik a meleg, nyáron pedig árad be a forróság. Mindez magasabb energiaköltséggel jár. A modern ablakok, akár kétrétegű, akár háromrétegű az üvegezésük, több szinten is védenek ezek ellen.
A műanyag ablakok profiljai légkamrás kialakításúak, amelyekben a levegő jelenti a szigetelő közeget. Üvegezésük légmentesen záródó – leggyakrabban – két- vagy háromrétegű, köztük argon-gázzal.
A fa nyílászárók üvegezése hasonló a műanyagéhoz, profilja tömör fa, szemben a műanyag nyílászáró légkamrás profiljával.
Homlokzati szigetelés
Egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszerrel akár 30-40%-kal is csökkenthető az épület fűtési-energia szükséglete.
A homlokzati szigetelés az energiamegtakarítás leghatékonyabb módja.
Ha belső hőmérsékletet télen és nyáron sikerül azonos szinten tartani, sokkal kevesebb energiára lesz szükségünk a fűtésre és a hűtésre.
Új házak esetében a jól kiválasztott falazóanyag is közrejátszik ebben, és akár passzív házat is építhetünk, amelynek közel 0% az energiafelhasználása. Természetesen passzív házak létesítésének ezen kívül más összetevője is van.
Régi házak esetében az utólagos szigetelés hoz minőségi változást. Érdemes belevágni, jelentősen csökkenni fog a rezsikiadás, környezetünk pedig lényegesen kellemesebb lesz.
Ahhoz, hogy a homlokzati szigetelés hatékony legyen, néhány alapismeretre már a kezdésnél szükséged lesz, mint a szigetelőanyag típusának kiválasztása, annak vastagsága, hővezetési tényezője.
Szigetelőanyagok
Leggyakrabban a hagyományos fehér színű EPS (expandált polisztirol) lapokat használják a felújítók, mert ára kedvező, szigetelőhatása remek, a beépítése könnyű. Az EPS szigetelőanyag szállítását, felhelyezését, méretre vágását a könnyű súly és a jó megmunkálhatóság segíti. Jó hőszigetelő képeségét az anyagba zárt légbuborékok biztosítják.
Még jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a grafitos EPS, ami az anyaghoz kevert grafitpor révén még hatékonyabb. Sötétszürke színéről könnyen felismerheted. A beépítésnél azonban körültekintőnek kell lenni, mert a szürke szín hamar felmelegszik, és ez rontja a ragasztás hatásfokát. Ezen a problémán úgy segítettek, hogy a grafitos EPS lapok egyik oldala világos színű festékbevonattal rendelkezik, amely visszaveri a napsugárzást és a beépítés során nem kell tartani a lapok felforrósodásától.
Az XPS (extrudált polisztirol) úgy lett kifejlesztve, hogy ellenálljon a nedvességnek. Lábazatok szigetelésére alkalmas. Emellett egyes XPS lapok lapostetőre vagy padozatok alá is megfelelő, mivel nagy sűrűségű, nagy teherbírású anyag.
Remek homlokzati szigetelőanyag a kőzetgyapot. Ez a környezetbarát szigetelőanyag minden faltípusra megfelelő, remek hő és hangszigetelő, és az EPS-el szemben a falak szellőzését is biztosítja, mivel páraáteresztő tulajdonsággal bír.
A kőzetgyapotnak homlokzati szigetelésen kívül van tetőszigetelésre alkalmas változata is, és szívesen használják födém vagy padló alá lépésálló változatát.
Beltérre is remek választás, ha a hangszigetelést vagy a belső oldali hőszigetelést akarjuk megoldani.
Az EPS szigetelőlapot, a grafitos szigetelőlapokat, az XPS szigetelést és a kőzetgyapot szigetelőanyagokat is keresd az Építőanyag webáruházban!
A szigetelés vastagsága
Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb a hőszigetelés, annál nagyobb energiamegtakarítást és ezzel együtt nagyobb költségmegtakarítást érhetünk el.
A szigetelés vastagságának azonban vannak határai, már a gyártás is úgy történik, hogy optimális feltételeket biztosítson, fölösleges túlszigetelés nélkül. Éppen ezért a vastagság kiszámításához kérd szakember segítségét!
Ha a homlokzati szigetelést vesszük alapul, a passzívházak esetében vastagabb szigetelőlapokra van szükség, téglafalra például akár 30 cm vastagságú EPS lapokra, míg egy átlagos hőszigeteléskor elég ugyanebből a 20 cm-es vastagság. Szintén átlagos hőszigetelésre a faltípustól függően kőzetgyapotból a 15- 20 cm-es vastagság hatásos.
Hővezetési vagy hőátbocsátási tényező
A szigetelőanyagok és nyílászárók hővezetési tényezője (W/mK) meghatározza, hogy mennyire hatékonyan tartja vissza a hőt. Minél alacsonyabb a hővezetési mutató, annál hatékonyabb a szigetelés, vagy a homlokzati nyílászáró, mivel az anyag kevésbé engedi át a hőt.
Akár homlokzati nyílászárót, akár hőszigetelést vásárolsz, ez a legfontosabb mutatószám, amit figyelni kell a hatékonyág érdekében. Ezt a tulajdonságot az ablakoknál az üvegek vastagsága és a légkamrák száma befolyásolja, szigetelőanyagoknál pedig érdemes az elérni kívánt hővezetési mutatóból kiindulni és ehhez mérni a szigetelőanyag vastagságát.
Ha az otthonfelújítással kapcsolatban lennének kérdéseid, regisztrálj tanácsadásunkra!
Kapcsolódó cikkek:
Mi az a hőátbocsátási tényező és miért fontos?
Ezekkel a feltételekkel startol az új otthonfelújítási támogatás 2024-ben!
Milyen jelek árulják el, hogy újakra kell cserélned a homlokzati nyílászárókat?
