Ha nagyon tudományosak szeretnénk lenni, akkor a hőátbocsátási tényező azt határozza meg, hogy egységnyi felületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik egy zárt térből. Na de mit jelent ez hétköznapi nyelven, és miért nem mindegy, mennyi az annyi?
A fenti meghatározás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha van egy falunk, födémünk vagy aljzatunk, akkor annak a benti és a kinti felén nem egyforma a hőmérséklet. A fizikaórákon tanultakból pedig talán még emlékszünk rá, hogy ilyenkor a hő a melegebb oldal felől a hidegebb irányába vándorol. Vagyis télen szökik a meleg, nyáron pedig bejön a kánikula. Hétköznapi nyelven tehát ezt jeleni a hőátbocsátás.
Számoljunk utána!
Ezt természetesen számokkal célszerűbb kifejezni. Egy klasszikus kockaházat és egy téli napot alapul véve a következőképp tudjuk kiszámolni:
A ház 10 X 10 méter alapterületű és 2,7 méter a belmagassága. Mivel kívülről nézve négy fala van a háznak, ezért 10 m X 2,7 m X 4 = 108 négyzetméter falunk van. Ezt meg kell szoroznunk a falszerkezetünk úgynevezett hőátbocsátási tényezőjével. Ennek jele U, mértékegysége pedig W/m2K. Ez az érték nagyon sok mindentől függ, de most az egyszerűség kedvéért vegyük 1-nek. Vagyis egy négyzetméterén egy fok hőmérsékletkülönbségnél 1 Watt energia távozik. Tehát 108 négyzetméter X 1 W/m2K = 108.
Feltételezzük, hogy bent 23 fokra van felfűtve a lakás, kint pedig tél lévén mindössze 3 fok van. Vagyis 20 fok a hőmérsékletkülönbség. Az előbb kapott értékünket megszorozzuk még ezzel a hőmérsékletkülönbséggel (108 X 20 fok), és megkapjuk, hogy 2160 Watt a házunk hővesztesége. Ez azt jelenti, hogy a fenti körülmények megléte mellett ezeken a házfalakon keresztül 2160 Watt energia távozik a házunkból óránként.
Minél kisebb az U mértéke, annál kevesebb energiát veszítünk el feleslegesen. Így talán már érthetőbb, miért is olyan fontos a hőátbocsátási tényező, miért kell foglalkozni vele, pontosabban azzal, hogy a házunk építésekor, hőszigetelésekor minél kisebb U értéket érjünk el.
Nem csak a falra vonatkozik
Fontos, hogy a fenti számítás egy nagyon lecsupaszított képlet, nagyon sok tényező közrejátszik még. Gondoljunk csak arra, hogy egy ház nem csak falakból áll! Van még nyílászáró, födém, aljzat, padlás, lábazat is, a homlokzat többféle anyagból is állhat, és akkor a szellőztetésekről még nem is beszéltünk. De még mindezek mellett is belátható, hogy ha a hőátbocsátási tényezőnk 1 helyett például csak 0,5 vagy akár ennél is kevesebb, akkor az energiaszámlánk végösszege is jóval kisebb lesz.
Építkezéskor döntő, hogy milyen anyagból készül a falazatunk. Például 40 centiméteres falvastagságnál egy kisméretű téglákból épített fal 1-1 centiméteres vakolattal 1,2, egy 38 centiméter vastag vasbeton fal 1-1 centiméter vakolattal 2, egy 30-as porotherm fal 10 centiméter hőszigeteléssel már csak 0,27 W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkezik.
Ha pedig már állnak a falaink, akkor akár az építkezés során, akár utólagosan a szigeteléssel is sokat tehetünk az U mértékének csökkentéséért. Ez alatt pedig ne csak a falakat értsük, hisz a meleg elsősorban felfelé száll, vagyis a padlás és a tetőtér is kedvelt helye az energia szökésének.
Ha hőszigetelő anyagokat keresel a hőátbocsátási tényező csökkentésére, nézz körül webáruházunkban a Szigetelés menüpontban!
Kapcsolódó cikkek
Elviselhetetlen a hőség a tetőtérben? Mutatjuk, mit lehet tenni!
Miért jók a grafitos hőszigetelő rendszerek?
Mivel és hogyan hőszigeteljük az otthonunkat?
