Családi ház homlokzati hőszigetelése esetén az engedélykötelezettség több tényezőtől függ.
Ez a munka általában nem engedélyköteles, de műemléki épületek, vagy nagyobb homlokzati átalakítások során engedélyre lehet szükség. Ha biztosra akarsz menni, érdemes konzultálni az építési hatósággal vagy egy szakértővel, hogy elkerüld a későbbi problémákat.
Az utólagos szigetelésnek ezen kívül meg kell felelnie a tűzvédelmi előírásoknak, a szigetelés vastagságára nincs jogszabályi előírás.
A korszerűsítés során azonban gondok is akadhatnak, cikkünkben néhány lehetséges problémára hívjuk fel a figyelmet.
A hőszigetelés alapvetően a tulajdonos döntésén múlik
Családi házak utólagos szigetelése napjainkban egyre gyakoribb.
A klímaváltozás okozta időjárási problémák mindenkit érintenek. A nyári hőhullámok felforrósítják az épületeket, amelyekben megfelelő hőszigetelés nélkül csak a klímaberendezések folyamatos üzemeltetése hozhat enyhülés. Egy szigetelt épület lassabban melegszik fel, alacsonyabb marad a hőmérséklet a lakásban, kevesebbet kell hűteni.
A fűtési szezonra is fel kell készülni, hogy a falakon, nyílászárókon ne távozzon a meleg, ne a „természetet fűtsük”, hanem komfortos körülményeket teremtsünk, lehetőleg a legkevesebb anyagi ráfordítással.
A kisebb energiafogyasztás kevesebb károsanyag kibocsátással jár, ami lassíthatja a bolygó felmelegedését.
Az utólagos szigetelésre nem csak a klímakutatók és az építészetben jártas szakemberek buzdítanak, hanem pályázatok is segítik.
Az utólagos hőszigetelés tehát a mi döntésünk, de mint minden építkezéssel, felújítással kapcsolatos dologban, ebben is alkalmazkodni kell környezetünkhöz, felmérni a ház adottságait, elhelyezkedését, és utána nézni, nem ütközünk-e jogszabályba.
Hatályos jogszabály a homlokzati szigetelésre vonatkozóan
Az építési engedély nélkül végezhető tevékenységeket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szó szerinti idézetet időzőjelbe tettük.
Ezek szerint „Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása” nem engedélyköteles.
Az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekre is vonatkoznak építésügyi előírások, de „az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településképi rendelet, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!”
Az érvényes jogszabályokat azonban érdemes napra készen ismerni, ha bármilyen építkezést vagy felújítást tervezel. Éppen ezért jó tudni, hogy 2024. október 1-től új eljárási kódex jelent meg, amelyben megtalálhatod, mihez kell építési engedély. (Az utólagos hőszigeteléssel kapcsolatos pont nem változott.) A kódex a kormany.hu oldalról tölthető le.
Egyeztetés a szomszéddal
A teljes ház szigetelésekor a szomszéd ház, telek tulajdonosával is egyeztetni kell. A telekhatáron folyó munka őt is érinti. Beszéljük meg, mikorra tervezzük a szigetelést, előre láthatóan mennyi ideig fog tartani, hányan dolgoznak, naponta hány órakor kezdik a munkát és mikor fejezik be, és tegyünk ígéretet arra vonatkozóan, hogy semmi szemét, hulladék sem marad a felújítás nyomán.
Gyakran a szomszéd telkét is igénybe kell venni a szigetelési munkálatok alatt, ha az épület és a telekhatár közötti sáv nem elég. Ezt is tisztázni kell a munka megkezdése előtt.
Ha az általunk alkalmazott szakemberek bármilyen kárt okoznak a szomszéd telkén, a kárt nekünk kell megfizetnünk.
Előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a szomszéd nem akarja megengedni a telkén a felújításhoz szükséges munkát, ott tartózkodást. A szomszédjogok között azonban szerepel a szomszédos telek igénybevételének joga bizonyos esetekben. Még mielőtt hozzáfogunk a munkához, kerüljük el a vita lehetőségét a fentieken túl úgy is, hogy utána nézünk a helyi önkormányzat építési szabályainak, hogy az adott településen az általános jogszabályokon túl mi érvényes, vitás kérdésekben is forduljunk az önkormányzathoz.
A hőszigetelés átnyúlik a szomszéd telkére
Régi épületek hőszigetelésekor előfordulhat, hogy a 15-20 cm-es szigetelés átnyúlik a szomszédos telekre. Akár az is előfordulhat, hogy például zavarhatja a gépkocsi beállását.
Ha a hőszigetelés átnyúlik a szomszéd telkére, akkor mindenképpen szükséged lesz a szomszéd beleegyezésére. Érdemes írásban rögzíteni a megállapodást, hogy később ne legyenek félreértések.
Ha a szomszéd beleegyezését megszerezted, akkor már csak az építési hatósággal kell egyeztetned, hogy minden jogi követelménynek megfelelj. Ha nem kaptál belegyezést, a felújítás ezen részét nem tudod megvalósítani, ezért azt tanácsoljuk, próbálj megegyezésre jutni a szomszédoddal.
2024-ben érvényes kötelező hőszigetelési vastagsága
A szigetelés vastagsága új vagy jelentős felújításon átesett épület esetén nem alku tárgya a szomszéddal: ilyen esetekben jogszabály írja elő, milyen értékek a megfelelők, hogy elérje a jelenleg érvényes értéket.
Új építés esetén a vonatkozó jogszabály nem vastagságot, hanem a minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képességet, az úgynevezett U értéket adja meg, ebből számítható ki az ehhez szükséges hőszigetelés vastagsága.
Külső falakra vonatkozóan a jelenleg érvényes előírás a U≤0,24 W/m²K.
Néhány példán keresztül látni fogod, hogy a falazatnak és a szigetelésnek együtt kell elérnie ezt az értéket. Kiemeltünk néhány példát az Energetikai Tudástár táblázatából. A jogszabály részleteit és a különböző faltípus és szigetelési vastagságára kiszámított értékek táblázatát ezen a linken érheted el. A szigetelés vastagsága az átlagos hőszigetelő képességű EPS és kőzetgyapot alkalmazásával került kiszámításra.
Régi épületekre jellemző, hogy B 30-as téglából épültek. Erre a faltípusra a U=1,46 W/m²K érték jellemző. Ahhoz, hogy elérjük a 0,24 W/m²K értéket legalább 15 cm-es polisztirol szigetelést kell tennünk.
Egy új épületre, amely Porotherm NF tégla falazóblokkból épült, szigetelés nélkül 0,58 az U értéke, a kívánt 0,24-es U értéket legalább 10 cm-es polisztirol szigeteléssel érjük el.
Egy 60 cm vastag vályogfalra legalább 12 cm-es szigetelés kell, a 30 cm-es pórusbetonra is 12 cm, a 37,5 cm-es pórusbetonra pedig 9 cm-es hőszigetelő réteg az elégséges.
Természetesen vastagabb lehet a szigetelőanyag, de vékonyabb nem.
A homlokzati szigeteléshez tehát joga van a háztulajdonosnak, de telekhatáron álló, vagy ahhoz közel épült házak esetében egyeztetni kell a szomszéddal, amit akkor is illik megtenni, ha elvileg nem lehetnek vitás részletek a szigetelési munkával kapcsolatban.
Ha szigeteléshez keresel megfelelő terméket, webáruházunkban jó helyen jársz! Ha pedig otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez választanál hőszigeteléshez építőanyagot, regisztrálj tanácsadásunkra!
Kapcsolódó blogbejegyzések:
Az utólagos homlokzati szigetelés lépései
Mennyi energiát takaríthatsz meg az egyes szigetelési típusokkal?
Így kerüld el a homlokzati szigetelés buktatóit!