Akár új nyílászárót építünk be egy régebbi építésű házba, akár új épületet tervezünk, a nyílásoknál áthidalóra van szükség a teherhordó falak alátámasztására.
Az áthidalók fontos elemei az építkezésnek. Feladatuk, hogy a főfalak és válaszfalak nyílásainál, mint az ablak, ajtó, falfülkék felett a falazat felülről ható nyomását a két oldalon lévő falszerkezetnek vagy pillérnek adják át.
Amikor házépítés előtt állunk, elképzeljük, milyen is lesz az otthonunk külső megjelenése. Ha csak a homlokzatra gondolunk, ennek arculata nagyban attól függ, milyen és mekkora ablakokat, bejárati ajtót, teraszajtót, erkélyajtót alakítunk ki.
Ezeknek az elemeknek a beépítése ma már elképzelhetetlen áthidalók nélkül.
Áthidalók a kőtömböktől a kerámiáig
Ha a régi korok épületeit vagy azok maradványait nézzük, akkor láthatjuk, hogy az áthidaló nem új találmány. Az ókori építészetben kőtömbökből készültek, majd a tégla elterjedésével az ebből kirakott ívek töltötték be ezt a szerepet. A 18. századtól acélgerendákat, a 20. századtól pedig már vasbetont is használtak erre a célra.
Napjainkban a kerámiaköpenyes vasalt beton vagy a pórusbeton felel meg leginkább a kívánalmaknak. Ez egyrészt a hőtechnikai tulajdonságára vonatkozik, vagyis arra, hogy lassabban veszi át a külső hőmérsékletet, másrészt a könnyebb súlyra, és az építőelemekkel való felületazonosságra.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ma kizárólag ezeket a szerkezeteket építik be.
Az áthidalók anyaga ma
Könnyűszerkezetes, fából készített építményeknél az áthidaló is fa. Nélkülük a nyílászárók fölött beomlana a fal. A fa áthidaló elemeket előre készítették és készítik, majd az építkezés megfelelő pontján helyezik be. Régi téglafalazatú épületekben is találkozhatunk ablak-ajtó fölött fa gerendával, ami a felülről jövő nyomást egyenlíti ki.
Az előre gyártott acél, vagyis hengerelt acélgerenda és a vasbeton ma is használható, de kisméretű téglából kialakított boltív is ismert. Ez utóbbi helyben készül, ugyanúgy, mint a múltban.
Helyszínen készített és előregyártott elemek
Azt már tudjuk, hogy a falnyílások feletti részt úgy kell megerősíteni, hogy egyrészt elbírják a rájuk nehezedő terhelést, másrészt ezt át tudják adni a függőleges teherhordó szerkezetnek.
Egyes épülettípusok az áthidalók helyben való elkészítését és az egyedi tervezést igénylik, ezeket monolit szerkezeteknek nevezzük. Ahhoz, hogy a szerkezet betöltse feladatát, gondos mérnöki munkára, statikai tervezésre van szükség.
Helyben épített, vagy részben előre elkészített elemekből álló megoldásokra a korai építészettől kezdve találkozhatunk a különböző boltíveknél, amelyek téglából, kőből készültek.
Ma többnyire előre legyártott építőelemekkel dolgozunk, amelyek rendszerint acélból, pórusbetonból, kerámiaköpenyes vasbetonból készülnek.
Az előre gyártott áthidalókat már csak a helyszínre kell szállítani és beépíteni, és bár a súlyuk eltérhet a helyben gyártottakétól, az előbbi technológia miatt gyorsabban haladhatunk a munkával.
Teherhordó és válaszfal áthidaló
A teherhordó áthidalók olyan elemek, amelyek a főfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak, és a terheket a falazatra továbbítják, a válaszfal áthidalók pedig a válaszfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak.
Mindkét típus alkalmas családi házak, társasházak, ikerházak, irodaházak, gazdasági épületek nyílászárói fölötti áthidalásra.
A teherhordó áthidalók magassága nagyobb, mint a a válaszfal áthidalóké. Mindkettő többféle hosszúságban készül, jellemzően 100-325 cm között, 25 centiméteres léptékkel. Mindkettő beépítésénél ügyelni kell a megfelelő méretű felfekvésre, mert csak így tudják feladatukat betölteni. Minél hosszabb az áthidaló, javasolt annál nagyobb felfekvéssel számolni.
Pórusbeton és kerámia áthidalók
A két legnépszerűbb áthidalóról van szó, ami egyrészt megfelel a kor követelményeinek, másrészt mint előre gyártott elemek, meggyorsítják az építkezést.
Pórusbeton áthidalók
A pórusbeton remek építőanyag. Alapanyaga kvarchomok, cement, mész, víz, valamint pórusképző adalékok. Ezek a pórusok biztosítják a jó hőszigetelő tulajdonságát, vagyis hogy lassan melegszik fel és lassan hűl le. Ha az épület amúgy is pórusbetonból épül, ez az ideális megoldás, mert hőtechnikai tulajdonságaik azonosak.
Bár ugyanazzal az eljárással készülnek, mint a falazóelemek, nagyobb nyomószilárdsággal rendelkeznek. Az előre gyártott, homogén anyagszerkezetű teherhordó áthidalók az építőanyagok rendszerében PSF, míg a válaszfal áthidalók PSN néven találhatók meg.
Az áthidalás az elem fölé kialakított nyomott övvel válik teherbíróvá. A nyomott öv kialakításhoz egy egész sort kell fölé falazni, az áthidaló teljes hosszában. Az áthidalók hossza módosítható (méretre vághatók), de a keresztmetszet nem csökkenthető. A vízszintes és függőleges fugák vékonyágyazatú habarccsal teljes felületen 100%-ban kitöltendők. Nútféderes elem alkalmazása esetén azok végeit egyenesre kell vágni.
Kerámia áthidalók
A kerámia burkolatú áthidaló népszerű építőanyag.
Anyaga kerámiaköpenyes vasbeton. A lényege egy előfeszített vasbetonnal kitöltött kerámiaköpeny. Az elkészítés során az U alakú kerámiavályúba kerül az előre gyártott, feszített acél, majd ebbe öntik a betont. A beton megkötése után jön a méretre vágás. A méreten a beépítés során már nem szabad változtatni. Azt még érdemes tudni, hogy a vasak száma és keresztmetszete az áthidaló méretétől függ.
Ha kerámiatéglából építkezünk, nem is kérdéses, hogy ezt használjuk, hiszen egységes falszerkezetet lehet kialakítani, ami jól vakolható. Azon kívül, hogy jól illeszkedik egy adott építési rendszerbe, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.
Ellenáll a tűznek, hőszigetelő, ezért használatával kiküszöbölhetjük a hőhíd hatást. Emellett hangszigetelő tulajdonságú is.
Lényeges szempont, hogy egyszerűen és gyorsan beépíthető, jól vakolható, teherbírása kiváló. A kerámia tartós, valamint környezetbarát anyag.
Ha kerámia áthidalót használunk, az áthidalás csak rábetonozással vagy ráfalazással lesz teljes, ki kell alakítani az úgynevezett tömör nyomott zónát. A ráfalazás csak kisméretű téglával megfelelő, üreges kerámiatéglával nem, mert nem veszi fel oldalirányból a nyomófeszültséget.
Az áthidalók előnye
Felvetődik a kérdés, hogy valóban szükség van-e minden esetben áthidalókra, érdemes-e spórolni a beépítésén, jobb lesz-e a házunk ettől.
Hiába magasak az építési költségek, a házépítés ezen elemén nem szabad takarékoskodni. Ha az épület nyílászárói statikusan nem megfelelőek, sokkal sérülékenyebb lesz az egész épület, élettartama rövidebbé válik.
Ha viszont eleve minden nyílászárót így készítünk, szabadon tervezhetünk szélesebb ajtónyílásokat, nagyobb ablakokat. A terek tágasabbak, világosabbak lesznek, a biztonságunk pedig nagyobb. Egy statikailag megbízható nyílászáró az akadálymentes bejáratok kiépítésének is feltétele, hiszen ezekhez eleve szélesebb méretben kell gondolkoznunk.
Mivel a beépített elemek a nyílászárók körüli hőszigetelést is segítik, így az energiamegtakarítás terén is előnyös.
Ugyanígy régi épületek felújításakor, jellemzően ablakcserénél érdemes utólag áthidalót beépíteni. Ez szintén mérést és számolást igényel, amit legjobb szakemberrel végeztetni.
Hogyan válasszunk áthidalót?
A választás már a tervezéskor eldől. Függ az épület típusától, magasságától, szélességétől, hosszától, a falazóelemektől, a nyílászárók méretétől, a tervezett terheléstől és nem utolsó sorban a költségvetéstől. De még attól is, hogy ki van-e téve az épület akár kisebb földrengésnek is.
A tervező vagy kivitelező tanácsot ad abban is, milyen hosszúságú és magasságú elemeket érdemes beépíteni.
Az áthidalók tervezésél fontos szempont, hogy az adott területre mekkora terhelés jut a fal önsúlyán kívül.
Ha a tervezés és a beépítés szakszerű, az épület teherhordó elemei között biztosított a teherelosztás.
Ne feledd: házépítéshez az építőanyagokat a téglától az áthidalókon át az ereszcsatornáig egy helyen megvásárolhatod nálunk, az Építőanyag.hu webáruházban.
Kapcsolódó cikkek:
Falazattípusok és falazóanyagok
Átépítés, utólagos falmozgatás, válaszfalak építése
Házépítés lépésről lépésre – födém készítése
