Mi a különbség a teherhordó fal és a válaszfal között? Melyik falazathoz milyen téglát vásároljunk?
Még mindig megéri egy új ház építésébe vagy a meglévő otthonunk bővítésébe vágni, használt családi házat vásárolni, önálló tetőtéri lakást kialakítani, otthonunkat felújítani a különböző állami támogatások lehetőségeit kihasználva.
De bármilyen építkezésbe is fogjunk, az egyik legfontosabb dolog, hogy eldöntsük, milyen falazóanyagot használjunk. Aki nem az építőiparban dolgozik, annak még a tervezés időszakában alaposan meg kell ismernie, milyen falazó és válaszfal téglák kaphatók, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, melyik a számára legmegfelelőbb az épület típusát, a minőséget és az árat tekintve.
A falazat legfontosabb tulajdonságai
Az épület típusától függően először a nyomószilárdságot, a teherbíró képességet kell figyelembe venni. Egy többszintes épület falait kizárólag nagy teherbíró képességű téglából lehet felhúzni. De a ház élettartamát is nagyban befolyásolja ez a tulajdonság.
A hőszigetelő képesség a következő fontos kritérium. Télen ne hűljenek ki, nyáron ne forrósodjanak fel gyorsan a falak.
A nyugodt mindennapok szempontjából a hangszigetelő tulajdonság is fontos szempont a választásnál. A főfalak tekintetében egy forgalmas helyen épült ház élhetőbb lesz, a jó hangszigetelő tulajdonsággal rendelkező válaszfal pedig a családtagok nyugalmát biztosítja, ha a megfelelő téglát hasznát.
Amikor a falazó vagy válaszfal téglát kiválasztjuk, figyeljünk annak hangszigetelő tulajdonságaira is.
Mitől függ a teherbíró képesség?
A falazat teherbíró képessége egyrészt a tömörségétől függ. Minél tömörebb, annál nagyobb a nyomószilárdsága. Másrészt a tömegétől, mivel ha nagyobb tömegű, jobban terhelhető. A tégla, mint falazóanyag ebből a szempontból kiváló tulajdonságokkal rendelkezik.
Ugyanakkor hőszigetelő tulajdonságait sem érdemes lebecsülni – bár valamelyest elmaradhat a kifejezetten porózus anyagokétól.
Melyik falazóelem jó a hőszigeteléshez?
Tervezéskor sokan az épület jellegétől függően választanak falazóanyagot, pedig a hőszigetelő képességet is érdemes figyelembe venni, akár a nyári meleget, akár a téli hideget szeretnénk kizárni, akár csupán a klímahasználatot kívánjuk csökkenteni.
Elterjedt vélekedés, hogy a tömör falazóanyagok hőtároló képessége jobb a lyukacsos szerkezetűekénél, és minél tömörebb anyagból készült a falszerkezet, minél nagyobb a tömege, annál hatékonyabban véd a hőség ellen, mert nehezebben melegszik fel. Ez nem feltétlenül igaz, hiszen például a 30 Ytong tégla és a 30 NF kerámiatéglát összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy tégla nehezebb, miközben az Ytong hőátbocsátási tényezője alacsonyabb.
A mai korszerű falazóelemek között, mint a kerámia tégla és a pórusbeton, olyan komponenseket találunk, amelyek megfelelnek a jelenleg elvárt hőszigetelő képességnek. Ezt az adottságot jelölik a gyártók az úgynevezett U értékkel, vagyis a hőátbocsátási tényezővel. Minél kisebb az U-szám, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik a falazat. Az érvényben lévő szabvány szerint az U értéknek például homlokzati fal esetén 0,24, fűtött és fűtetlen terek közötti fal esetében 0,26, fűtött tereket határoló szerkezet esetében 0,17 (W/m2K) lehet a határértéke. A választásban tehát az segíthet, ha összehasonlítjuk az egyes termékeken feltüntetett U-értéket.
Még egy érv szól amellett, hogy ma már szinte mindegy, hogy Ytong vagy a kerámia téglát választunk a falazáshoz, mivel még egy tulajdonságban egyezik a két építőelem: minden hőszigetelő technika alkalmazható a beépítéskor. Ráadásul nem is kell minden esetben utólagos szigetelésről gondoskodnunk; ezt a hőszigetelő tulajdonságot a pórusbetonnál a 44 cm-es, a kerámia téglánál a 37,5 cm-es falvastagságnál érjük el.
Téglák teherhordó falakhoz
Milyen téglát érdemes vásárolni teherhordó falakhoz? Kiemelkedő tulajdonságokkal bír a 38 cm vastag Porotherm 38 X-therm tégla. Energetikai besorolása kiváló, az X-therm téglákkal a 2022-től életbe lépő, szigorúbb energetikai szabályok is teljesíthetők.
Említésre méltó még, hogy élettartama több, mint 100 év. Ez fontos szempont azoknak, akik olyan házat akarnak felhúzni, ami még a következő nemzedék idején is áll. A századfordulón épült, ma legalább száz éves, masszív bérházak a példái annak, hogy érdemes tartós anyagból építkezni.
Érdemes megemlíteni a Porotherm 50 Thermo Rapid Dryfix téglát, ami messze kiemelkedő hőszigetelő képességű építőanyag. 50 cm vastagságú homlokzati falazat építésére alkalmas, nem igényel kiegészítő hőszigetelést. A tégla belsejében ásványgyapot hőszigetelő található, aminek optimális épületfizikai tulajdonságai vannak. A Thermo Rapid Dryfix tégla síkra csiszolt falazóelem, a milliméter pontos téglák közötti kötést a Rapid Dryfix ragasztóhab biztosítja.
Kínálat válaszfalak építéséhez
A válaszfalak szerepe a térelválasztás, akár egyszintes épületről, akár többszintesről, akár tetőtér beépítésről van szó. Azért fontos ezt megemlíteni, mert a válaszfalak az aljzatra kerülnek, annak kell bírnia a terhelést. Éppen ezért tanácsos úgy kiválasztani a falazóanyagot, hogy minél kevesebb súly nehezedjen az aljzatra, közben megfelelő legyen a hő-és hangszigetelés szempontjából.
Ahhoz, hogy a válaszfal tömege kisebb legyen, olyan falazóanyagokat kell használnunk, például pórusbeton vagy válaszfaltégla, amelyek keskenyebb kialakításúak, vagy könnyebbek, mint a teherhordó falakhoz használt elemek.
Például a Porotherm 10 N+F tégla egy 10 cm vastagságú, lakáson belüli nem teherhordó válaszfal építésére ajánlott. Kiváló épületfizikai tulajdonságokkal bír, jól vakolható és szerelvényezhető, nem éghető. Stabil válaszfal elem, amelynek hanggátló tulajdonsága átlagosnak mondható.
Pórusbetonból készült az Ytong Classic GT 20-as környezetbarát és energiahatékony „válaszfal tégla”, amely megoldást nyújt lakóépületeknek is belső teherhordó falak kialakításához. Ezek az elemek sokkal könnyebbek, mint a tégla, teherbírásuk azonban a tégláéval megegyező, hangszigetelő tulajdonságuk pedig kiemelkedő. Ez válaszfalak esetében fontos szempont.
Mi minden befolyásolja a választást?
Figyelembe kell venni, hogy mekkora teherbírásúnak kell lennie a főfalaknak és a válaszfalaknak, attól függően, hogy hány szintesre tervezzük az épületet, illetve tervezünk-e később tetőtér beépítést.
Lényeges még, hogy milyen az adott vidék éghajlata, és az adott terület mikroklímája. Mi okoz nagyobb problémát, a téli hideg, vagy a nyári hőség? Például az Alföld egyes területein egyre aszályosabbak és perzselőbbek a nyarak, míg a hegyvidéki, különösen a fás-erdős területen a hideg elleni védelemre lehet összpontosítani, mert a nyári meleget könnyebb különböző praktikákkal kivédeni.
Kapcsolódó cikkek:
Kerámia vagy pórusbeton téglát vásárolj a falazáshoz?
Átépítés, utólagos falmozgatás, válaszfalak építése
