Rendkívül sokoldalú építőanyag az Ytong falazóelem, az egész világon elterjedt, ám több tévhit is kering róla. Ezeket szeretnénk eloszlatni.
Hiába népszerű az Ytong néven ismert falazóanyag, hiába használják rengeteg építkezésen, sokan még mindig ismerik a valódi tulajdonságait, és a benne rejlő lehetőségeket.
Mi az Ytong, és mire való?
Az Ytong kifejlesztése még a múlt század elején indult Svédországban, azzal a céllal, hogy kedvező tulajdonságokkal rendelkező, nagy mennyiségben előállítható falazóanyag készüljön. A kutatások jó eredménnyel jártak, hiszen az Ytong (neve az eredeti svéd terméknév rövidítésével jött létre) kiváló hőszigetelő, rendkívül masszív, ugyanakkor alacsony fajlagos súllyal rendelkező anyag lett. Ezen felül számos értékes tulajdonsággal rendelkezik, amelyek részletezésére még visszatérünk.
Az Ytong elnevezés az anyagösszetételt és a gyártási technológiát fedi, ugyanakkor Ytong termékekből széles a választék. Kaphatók falazó-, áthidaló-, zsalu-, koszorúelemek, furatos elemek, stb. A kínálat az újonnan felmerülő építészeti igényeknek megfelelően folyamatosan bővül.
Korábban már írtunk a téglafajtákról, mint falazóanyagokról és arról, hogy hol helyezkedik el ezek között az Ytong. (További előny, hogy beletartozik abba a termékkörbe, amelynek költségét részben az otthonfelújítási támogatás segítségével fedezheted.)
Hogyan készül az Ytong?
Az Ytong csupa természetes alapanyagból készül, ráadásul olyanokból, amelyek a földfelszínhez közel találhatóak, így nem költséges a kitermelésük. Főbb összetevői a kvarchomok, mész, cement és a víz.
Az egyik tévhit éppen az alapanyagaihoz kapcsolódik, hiszen kezdetben a gyártáshoz kohósalakot használtak, ami sajnos nem bizonyult biztonságosnak sem az emberre, sem a környezetre nézve. A kohósalakkal készült Ytong közszájon forgó neve a gázbeton, a mai elnevezés, a pórusbeton pontosan az ettől való világos és egyértelmű megkülönböztetést szolgálja.
A gyártási folyamat úgy zajlik, hogy először összekeverik az összetevőket, és hozzá tesznek egy kevéske pórusképző adalékot (alumíniumpaszta). Formába öntik a masszát, amelyben a pórusképző hatására apró, egyenletes buborékok képződnek, így idővel megduzzad, porózus szerkezetet hozva létre. A következő gyártási szakasz a 60 C°-os hőalagút, amelyben 8-10 órát töltenek a tömbök, ez alatt részben kiszáradnak, de még könnyen darabolhatóak maradnak. Az öntőformából történő kiemelés után számítógép működtette vágógéppel, mm-s pontossággal méretre vágják az elemeket. Végül újabb látogatás a hőalagútban (100 C°) majd 200 C°-os gőzben való érleléssel érik el a végső állapotukat és tulajdonságaikat az Ytong elemek.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az Ytong?
Az Ytongot, mint alapanyagot úgy kell elképzelni, mint egy mesterségesen előállított mészkőtömböt.
Azért fontos bemutatni a gyártás körülményeit és folyamatát, mert ebből minden előnyös tulajdonság levezethető. A rendkívül porózus szerkezet azt jelenti, hogy az Ytong gyakorlatilag olyan buborékokból áll, amelyekben levegő található. Ebből két dolog is következik: egyrészt alacsony súlyú, könnyen szállítható, és a munka során mozgatható elemeket kapunk, másrészt a belsejébe zárt levegő révén kiválóak a hő- és hangszigetelési tulajdonságai. Ide kapcsolható a következő tévhit, hogy a porózus szerkezet miatt az Ytong nem elég teherbíró vagy szilárd. Ez nem igaz, az Ytong mind kültéri, mind beltéri, mind teherhordó, mind nem teherhordó falazat építésére alkalmas. Ehhez csak a megfelelő vastagságú és formájú téglát kell kiválasztani. A gyártók feltüntetik, hogy milyen fal elemeként ajánlják az adott terméket.
Az Ytong falak (a tévhitekkel ellentétben) kiválóan fúrhatók, az egyetlen, amire oda kell figyelnünk, hogy hosszabb dűbeleket és csavarokat kell alkalmazni, mint pl. téglafal esetében.
Az Ytong Lambda téglák olyan kimagasló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek, amely feleslegessé teheti a belőle készülő épület utólagos hőszigetelését.
Kiváló páraszabályozó képessége vízállósággal párosul. Az Ytong fal nagy mennyiségű légpárát képes felvenni, ugyanakkor páraáteresztő képessége lehetővé teszi, hogy nem „dunsztolja” be a házat, emiatt elkerülhető a páralecsapódás és a penészedés. További előny, hogy ha nagy mennyiségű víz éri az Ytong elemeket, a korlátozott vízfelvétele miatt könnyebben szárad, mint a tégla.
A természetből származó alapanyagok, valamint a kíméletes és energiatakarékos gyártástechnológia garantálja, hogy az Ytong gyártása és felhasználása nem jelent terhelést a környezetre. Sem a gyártás, sem a felhasználás, sem egy esetleges természeti csapás, ázás, tűzeset kapcsán nem szabadulnak fel belőle mérgező gázok, ezért környezetbarát minősítést kapott. A gyártás során alkalmazott alumíniumpaszta is újrahasznosított, a melléktermékeket (pl. vágási hulladék) egy következő gyártási folyamatban újrahasznosítják. Az Ytong alkalmazása a felhasználás helyén is szinte teljesen hulladékmentes a milliméteres pontosságú formázási technológia miatt.
Mivel az összetevők gyakorlatilag éghetetlenek, az Ytong elemek kiváló tűzállósági paraméterekkel rendelkeznek. Akár kályha vagy kandalló építéséhez is felhasználhatóak, bár a tűztérrel való érintkezést az Ytong elemek esetében kerülni kell.
Kapcsolódó anyagok:
Házépítés lépésről lépésre – anyagok falazáshoz
Az otthonfelújítási támogatáshoz nálunk ezeket az építőanyagokat rendelheted meg
