Akár a család bővülése miatt, akár más okból nagyobb élettérre van szükségünk, logikus gondolat, hogy felfelé építkezzünk, és a tetőteret építsük be. Ugyanakkor, mint minden házépítéssel kapcsolatos kérdésnél, itt is van néhány tényező, amelyekkel nem árt számolni. Összeszedtük az öt legfontosabb dolgot, amire figyelni kell a tetőtér tervezésekor.
Sokan elfeledkeznek az ötletelgetéskor az egyik legfontosabb kérdésről, nevesül arról, hogy egyáltalán alkalmas-e a házunk a tetőtér beépítésére. Pedig az építmény adottságain kívül még különféle állami és helyi rendeletek is meghatározzák a bővítés mikéntjét.
1. A homlokzat falmagassága
Tetőtérnél többek közt a homlokzat falmagassága határozza meg, egyáltalán gondolkozhatunk-e ebben. Röviden, ha a homlokzat falmagassága 3 méter, akkor csak egyszintes lehet a házunk, ráadásképp tetőtér nélkül. Ha ugyanez 4,5 méter, akkor is egy szintről beszélünk, viszont ott már beépíthetjük a padlást, mégpedig 1 méter magas térdfallal számolva. Ha a homlokzat falmagassága eléri a 6 métert, akkor két szintre bővülnek a lehetőségeink, igaz, tetőterünk ott nem lehet. Ha pedig ugyanez a szám 7,5 méter, akkor a két szinten túl még a beépítés ötletéről sem kell lemondanunk.
2. Szintterületi mutató
Ezután azt is meg kell néznünk, mit írnak a helyi rendeletben az úgynevezett szintterületi mutatóról. Ez a szám határozza meg, hogy mekkora lehet a telek teljes területének és az összes szint hasznos alapterületének az aránya. Ezt könnyen kiszámolhatjuk mi magunk is. Például ha a telek mérete 1000 négyzetméter, és a helyi rendelet 0,2 maximális szintterületi mutatót határoz meg, akkor a hasznos alapterületünk – amibe a pincét nem számoljuk bele – 200 négyzetméter lehet (0,2*1000).
3. A tető típusa
Nem mindegy, milyen formájú tető fedi a házunkat, mivel annak alakja is befolyásolhatja terveinket. Ha sátortetős az otthonunk, gondoljuk át, van-e más lehetőségünk a bővítésre a beépítésen kívül, mivel ennél a formánál jutunk a legkevesebb hasznos alapterülethez, ráadásul a födémet is meg kell erősíteni, és a szigetelést is meg kell oldanunk. Nyeregtetős szerkezetnél már sokkal jobb helyzetben vagyunk, de a legideálisabb az úgynevezett manzárdtetős családi ház, ahol szinte a teljes alapterület hasznosítható a tetőtérben is.
4. A tetőtér műszaki állapota
A műszaki állapot is elgáncsolhatja még az elképzeléseinket, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy padlásunk alkalmas a beépítésre. Erről csak építész és statikus szakvéleménye alapján hozzunk döntést! Szerencsés, ha a két szakember egyszerre tekinti meg az ingatlant, és tudnak egymással egyeztetni a szakmai kérdésekről.
5. Jár-e szerkezetváltoztatással, engedélyeztetni kell-e?
Nem kizárt, hogy engedélyeztetnünk kell a tetőtér beépítését. Alapszabály, ha a bővítés e formája nem jár térfogatnövekedéssel, akkor nem kell engedély hozzá. Ha viszont terveink kivitelezéséhez szükség van a szerkezet megváltoztatására – például a födém megerősítése beton gerenda segítségével –, akkor már szinte egészen biztos, hogy végig kell mennünk a hivatali procedúrán is. Ebben az esetben szükségünk lesz a jogosultság igazolására (tulajdonlap), hivatalos térképkivonatra, építész által elkészített tervdokumentációra is. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a kéményseprőknek, sőt a közüzemi szolgáltatóknak is nyilatkozniuk kell. Meglehetősen összetett folyamat, érdemes szakemberre bíznunk ezeket feladatokat is.
6. Az ablakok a tetőtérben
A beépített tetőtér kiemelten fontos elemei az ablakok, hiszen több szempontból is befolyásolják komfortérzetünket: legyen szó a bevilágítás mértékéről, a kilátásról vagy éppen a hőszigetelésről. Érdemes elolvasni korábbi posztjainkat arról, hogyan válasszunk okosan tetőablakot, illetve megéri-e drágább, energiatakarékosabb tetőablakot venni. Tetőablak konfigurátorunk segítségével te is megtalálhatod magadnak az ideális tetőablakot!
Kapcsolódó cikkeink:
Megéri-e drágább, energiatakarékosabb tetőablakot venni?
