Az EPS lapokat szinte mindenki használja, bár a legtöbben inkább hétköznapibb nevén, hungarocellként, esetleg polisztirolként ismerik. Ma már számtalan típusa van forgalomban. De vajon melyiket mikor használjuk, és milyen típusú munkára?
Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikert elért építőipari terméke a hungarocell, vagyis az expandált polisztirol, az EPS. Népszerűségét sok tényezőnek köszönheti. Egyrészt hatékony szigetelés, másrészt olcsón szigetelhetünk vele akár egészen nagy felületeket is, harmadrészt segítségével megnövekszik a szigetelt felület hőszigetelése és hangszigetelése is. Több típust is gyártanak EPS lemezekből, melyeket vastagságuk és nyomószilárdságuk szerint különböztethetünk meg egymástól.
Milyen vastagságú EPS lapok vannak forgalomban?
Minél vastagabb a polisztirol lap, annál nagyobb a hőszigetelő hatása. Ugyanakkor egy bizonyos vastagság után ez már nem mérvadó, ezért sem készülnek „végtelen” vastagságú EPS lapok. Jellemzően 15-20 centiméterig gyártják őket, de az esetek többségében a 10 centiméter vastagságú polisztirol lap is elegendő. Fontos megjegyezni, hogy nem csak szigetelésre használhatók ezek a lapok, így a piacon 1-2 centiméter vastagságúak is fellelhetők.
Mi az a nyomószilárdság?
A vastagság mellett a nyomószilárdság is fontos mérőszám egy EPS lemez esetében. Ez dönti el, hová, milyen területen használható a leginkább. A nyomószilárdság egy olyan szám, ami meghatározza, hogy a felületre mért merőleges nyomás hatására milyen alakváltozás következik be. Ebből következően különböztetünk meg egymástól terhelhető és egyáltalán nem terhelhető típusokat is. Ezeket a lapok oldalán különböző színekkel jelölik. Hazánkban elsősorban a piros, a kék és a sárga szín mutatja meg, hogy a vastagságtól függetlenül milyen nyomószilárdsággal rendelkezik az adott EPS lap.
Milyen felületre milyen nyomószilárdságú EPS lemez kell?
Az előbb már említett nem terhelhető, azaz a hagyományos polisztirol lap az E 30 nevet viseli, és kék színnel jelölik. Ideális álmennyezetnek, falszerkezetek szigetelésére, párnafák közé, a födémek padlásszigetelésének (amennyiben nem járható borítást szeretnénk), de épület-dilatációként is megállja a helyét.
A homlokzati szigetelésre már az EPS H-80 típus való. Ezt a hungarocell-típust piros csík jelzi a lap oldalán. A besorolás azt jelenti, ez a típusú EPS lap már terhelhető, de csak minimálisan. Összetettebb szerkezetű, mint az EPS 30, de még így is nagy körültekintést igényel a használata.
A padlókhoz és aljzatokhoz ajánlott polisztirol lap pedig az EPS 100 elnevezést kapta. Ezeket a lemezeket sárga színnel jelölik. A piacon kapható típusok közül ez a családi házak szigetelésére alkalmas. Olyan helyeken érdemes felhasználni, ahol a belőle készült szerkezetnek merőlegesen komoly terhelést kell elviselnie. Tipikusan ilyenek a padlók, a beton aljzatok alá való hőszigetelések és a járható födémszigetelések is.
Az EPS 150 és EPS 200 komoly terhelést is kibír. Olyan épületszerkezetekben célszerű alkalmazni, ahol a termékkel szemben nagyobb mechanikai igénybevétel lép fel, így például járható lapostetők, terasztetők, tetőparkolók, ipari padlók, járműterhelésnek kitett padlók hőszigetelése, hűtőterek hőszigetelése.
Ne feledd, webáruházunkban néhány kattintással megvásárolhatod a szigeteléshez a megfelelő építőanyagokat.
Korábbi cikkeink:
Miért kell üvegszövet háló a homlokzati szigeteléshez?