Attól is függ, milyen helyiségek ablakáról van szó, és hogy telekhatáron áll-e a házad. Mutatjuk a részleteket!
Nem véletlen, hogy telkünkön a szomszéd háza felől nem látunk ablakokat, csak jellemzően mellékhelyiségek kisméretű, magasban elhelyezkedő ablakát. (Leggyakrabban a fürdőszobáét és a kamráét). Természetesnek vesszük, hogy a szomszéd nem lát rá ablakából a kertünkre, és így nem részese az életünknek. Az évszázadok során kialakult szokásrend után ezt ma már különböző jogszabályok is rögzítik és pontosítják.
Új lakóház építésénél nyithatunk-e ablakot a szomszéd felé, és ha igen, milyen esetben? Utólagosan vághatunk-e olyan ablakot, amely a szomszéd kertjére nyílik? Milyen jogok illetnek meg bennünket, mi védi a személyes határainkat?
Ezt a kérdéskört járjuk körül több szempontból, mert sokakat foglalkoztat, akár egy-egy megtörtént eset kapcsán is, hogy ki milyen jogokkal rendelkezik ilyen esetekben.
Milyen hátrányai lehetnek a szomszédra néző ablaknak?
Mielőtt elmerülnénk a jogszabályokban, és görcsösen ragaszkodnánk ahhoz, hogy milyen jogaink vannak vagy lehetnek, gondoljuk át a mindennapi élet szempontjából, milyen hátrányokkal jár egy kertünkre nyíló ablak.
A kertes házban lakók nem csak a belső tereket, hanem a kertet is lakótérként használják. Minden évszakban helyet biztosít a pihenéshez, a családi vagy baráti találkozókhoz, a közös főzéshez.
Senki nem szeretné, ha az élete kirakatban zajlana. Egy közvetlenül a kertünkre nyíló ablak, még ha a szomszéd nem is akar megfigyelni, betekintést ad az életünkbe, amit természetesen nem szeretnénk. De fordítva is igaz, mi is belátunk akaratlanul is a szomszéd házába.
A józan ész tehát azt diktálja, hogy nem a legjobb ötlet a szomszédra néző ablak kialakítása.
Szerencsére jogszabályok is eligazítanak bennünket ebben a kérdésben, illetve védik tulajdonunkat.
A szomszéd felé néző ablak jogszabályi háttere
A szomszéd felé néző ablakok esetében a jogszabályok eltérőek lehetnek országonként és a helyi szabályozások alapján.
Magyarországon a szomszéd felé néző ablakok esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet a hatályos jogszabály.
A szabályozás különbség tesz a telekhatáron álló, és a telekhatártól három méterre álló épületek között.
A telekhatáron álló falra csak 1,80 cm magasságban, 0,40 m2 es méretben készült ablak vagy szellőzőnyílás nyílhat, ha az olyan helyiségé, ahol nem tartózkodtok huzamosabb ideig. Viszont egy beljebb, a telekhatártól legalább 3 méter távolságra épült házra bármilyen ablak kerülhet. Ilyen esetben nem csak a távolság védi mindkét szomszédot a betekintéstől, de a köztük lévő kerítés is.
Milyen nyílászárót lehet és nem lehet tenni a szomszéd telek felé?
A jogszabályi háttér a fentieknél pontosabb útbaigazítást is ad.
A telekhatáron lévő homlokzati falra általában nem szabad nyílászárót tenni, kivéve, ha az kamra, fürdőszoba, közlekedő helyiség, konyha, vagy tároló helyiség ablaka vagy szellőzőnyílása. Ezek a nyílászárók is csak a korábban említett, 1,8 méteres magasságba és meghatározott méretben kerülhetnek.
Ezeket a szabályokat érdemes betartani, mert később átépítésre kötelezhetnek bennünket.
Ennek értelmében a fentiek kivételével a telekhatártól 3 méteren belül nem lehet nyitni sem ablakot, sem tetőkibúvót.
A homlokzati nyílászáró engedélyköteles
Minden új homlokzati nyílászárót a helyi építési hatósággal engedélyeztetni kell. Ez azért is fontos, mert az országos szabályozást helyi szabályozás is kiegészítheti. Például a műemléki épületekre vonatkozó helyi szabályozás tipikusan ilyen.
Mi történik, ha szabálytalan a nyílászáró kialakítása?
Egyik olvasónk éppen ilyen esetet panaszolt el. Építési telkét sokáig nem építette be, és a szomszédja, akinek homlokzati fala telekhatáron állt, úgy gondolta, nem probléma, ha olvasónk telke felé ablakot nyit. Amikor olvasónk építkezni kezdett, jelezte, hogy ez szabálytalanságba ütközik, és ezen túlmenően őt zavarja a feléjük nyíló ablak. A szomszéd nem volt hajlandó a változtatásra, mondván, eddig is ott volt az ablak, és ha befalazza, nem jut fényhez a helyiség.
Azt tanácsoltuk, forduljon a helyi önkormányzathoz, ezen kívül próbáljon békésen megállapodni a szomszéddal. Semmiképpen ne folyamodjon olyan megoldásokhoz, ami egyfajta bosszúállást jelent, mint például átláthatatlan fal építése az ablak elé. Ennek csak végtelen pereskedés lenne a vége, de a probléma nem oldódna meg.
Más módon is orvosolható a helyzet, mint a pereskedés vagy a befalaztatás. Ilyen alternatív megoldás lehet, ha üvegtéglák kerülnek az ablak helyére, beengedve a fényt, vagy akár két 55x 70-es egyedi ablak beépítése az engedélyezett magaságba.
Milyen szabályok vonatkoznak a tetőtéri ablakokra?
Ha telekhatáron lévő épületre szeretnénk a szomszéd felé néző tetőtéri ablakot létesíteni, erre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint általában a homlokzati nyílászárók esetében, vagyis itt is a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet kell figyelembe venni.
Vagyis „az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.”
A tetőtéri ablakokra vonatkozóan ez egy kis magyarázatra szorul, azaz a padló szintjétől a tetőtéri ablak aljáig 1,8 méter távolságnak kell lenni. az ablakok nagyságára pedig szintén nem a méret, hanem a terület a mérvadó, a 0,40 m2.
A szomszédjog kérdése
Jó, ha tudsz arról, hogy létezik úgynevezett szomszédjog is. Általánosságban nem árt tisztában lenni ezzel a fogalommal is, mert sok vitának vagy félreértésrek elejét lehet venni.
A szomszédjog nem más, mint az építtető tulajdonossal szemben támasztott követelmény, aminek alapján az építkezés során nem csak a saját jogait, de a szomszéd érdekeit is figyelembe kell benni.
A szomszédjog egy alapelv, amely szerint a szomszédoknak bizonyos jogokat és kötelezettségeket kell követniük egymással szemben. Ilyen például az ingatlanok közötti határok tiszteletben tartása, a közös használatú területek kezelése.
A szomszéd telkére megnyitott ablak is érintheti a szomszédjogot: amennyiben a szomszédot zavarja, joggal kérheti a szomszédjogra hivatkozva a helyzet rendezét.
Kapcsolódó cikkek:
Milyen feltételekkel alakíthatsz ki új ablakot a házadon?
12 fontos dolog, amit jó, ha tudsz a műanyag ablakokról
Hogyan zajlik a szakszerű homlokzati ablakcsere?
