Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek? Miben hasonlóak, és melyek köztük az eltérések? Ebben segítünk.
Most, amikor minden az energiahatékonyságról és a környezetvédelemről szól, egy új ház építésekor ismerned kell az energetikai tulajdonságokra vonatkozó jogszabályokat és a legkorszerűbb alapanyagokat. Ehhez a falazáshoz használt téglák jellemzőit sem árt szemügyre venned.
A vonatkozó jogszabályok
A 7/2006 TNM rendelet alapján 2022. július 1-től az új épületek csak akkor kapnak használatbavételi engedélyt, ha megfelelnek a közel nulla energiaigényű követelménynek. Összetett műszaki megoldásról van szó, amelynek egyik része az, hogy a határoló elemek – falak – milyen energetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért nem mindegy, hogy miből készül a falazat, milyen építési rendszert használsz.
Már a házépítés előkészítő szakaszában gyűjtheted a tudnivalókat a tervezőtől, a kivitelezőtől, a szakemberektől a korszerű falazóanyagokról, gyártókról, de célszerű meghallgatnod az ismerősöket is, akik rengeteg tapasztalatot osztanak meg velünk.
A falazóelem típusa már az építési tervben is szerepel, attól eltérni nem lehet. Éppen ezért fontos, hogy előzetesen minél több információval rendelkezz.
Több gyártó is forgalmaz korszerű falazó elemeket, de hogy megkönnyítsük a választásodat, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a Porotherm kerámia téglákról és a Ytong építési rendszerről, amelyeket – az erre alkalmas elem kiválasztása esetén - akár külön szigetelőanyag nélkül is alkalmazhatsz különleges szerkezetüknek köszönhetően.
A kerámia tégla tulajdonságai
A klasszikus kerámia tégla természetes építőanyag, amelynek fő alkotóeleme az agyag.
Kiégetés után egyből eléri legmagasabb szilárdságát, így azonnal használható.
Népszerűségét egyrészt hosszú élettartamának köszönheti, de azért is kedvelt építőanyag, mert egyaránt alkalmazható külső teherhordó fal vagy válaszfal építésére a megfelelő elem kiválasztásával.
Mikroporózus szerkezetének köszönhetően ideálisan szabályozza a ház levegőjének nedvességtartalmát. Csökkenti a hőmérséklet ingadozásokat, mert a távozó hőnek a vázkerámia szerkezeten keresztül nagyobb utat kell megtennie. Így a vázszerkezet nagyban befolyásolja a fal lehűlését és felmelegedését.
A pórusbeton tulajdonságai
Alapanyaga kvarchomok, cement, mész, víz, valamint pórusképző adalékok, amelyek pórusok millióit hozzák létre, ezzel biztosítva az anyag remek hőszigetelő tulajdonságát. Ez a lassú kihűlési és felmelegedési időben nyilvánul meg.
Fokozott teherbírású fal igénye esetén is beépíthető, mert a magasabb nyomószilárdságú és testsűrűségű kategóriába tartozik. Akár térszín alatti építményekhez is felhasználható, természetesen megfelelő speciális, többszempontú szigeteléssel.
Minden típusa jó hőszigetelő, de érdemes kiemelni az Ytong Lambda falazóelemet, amely kiegészítő szigetelés nélkül is megfelel az érvényes hőtechnikai előírásoknak.
Ytongnál nem kell páratechnikai hibákkal számolni, nagyon jó a páraáteresztő képessége. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem kell aggódni, hogy a penész megjelenik a házban. Ettől függetlenül a vizes helyiségekben, amelyeknek a falát csempe borítja, továbbra is gyakori szellőztetéssel kell a penészt megelőzni, hiszen itt a páraáteresztő képesség nem tud érvényesülni.
Az Ytong elemek felülete nem bordázott, ha megfelelő a kivitelezés, teljesen sík felületet kaphatsz. Nem is kell mondani, hogy mennyi időmegtakarítással jár a további munkák során!
Miért fontos az úgynevezett U-érték?
A mai korszerű falazóelemek között, mint a kerámia tégla és a pórusbeton, olyan komponenseket találunk, amelyek megfelelnek a mai elvárt hőszigetelő képességnek. Ezt az adottságot az úgynevezett U értékkel, a hőátbocsátási tényezővel jelölik. Minél kisebb ez a szám, annál jobb hőszigetelő képeséggel rendelkezik a falazat.
A szabvány szerint az U értéknek például homlokzati fal esetén 0,24, fűtött és fűtetlen terek közötti fal esetében 0,26, fűtött tereket határoló szerkezet esetében 0,17 (W/m2K) lehet a határértéke.
Segít a választásban, ha összehasonlítod az egyes termékek darabjainak U-értékét.
Miben hasonló a kerámia tégla és a pórusbeton?
- Mindkettőben vannak olyan elemek, amelyek rendelkeznek az építési előírásokban szereplő kötelező határértékkel.
- További hasonlóság a gyártásra vonatkozik. Hiába törekszik a világ a minél alacsonyabb energiafelhasználásra, ezek előállítása energiaigényes, ugyanis mindkettőt hőkezeleik. A kerámiát égetik, a pórusbetont szárítják. Hosszú távon mégis megéri, mert beépítésükkel energiatakarékos házakat tudunk építeni.
- Jó hír, hogy van még egy olyan tulajdonság, amiben megegyező a két építőelem, mégpedig az, hogy minden hőszigetelő technika alkalmazható a beépítésükkor.
- Nem kell minden esetben utólagos szigetelésről gondoskodni, mindkettőnél van olyan gyártmány, amihez nem szükséges alkalmazni. Ezt a tulajdonságot a pórusbetonnál a 44 cm-es, a kerámia téglánál a 37,5 cm-es falvastagságnál érjük el.
Különbségek
- Az Ytongot az 1920-as években, Svédországban fejlesztették ki, amelynek gyártásában az elmúlt évek során nem volt indokolt jelentős változtatást eszközölni. Olyan látszólag egyszerű technológia, ami kiállta az idők próbáját.
A kerámia tégla még régebbi termék, aminek hőszigetelő képességét a folyamatos fejlesztéssel javítják, tökéletesítik. Ilyen újítás például az új bordaszerkezet, mint amilyen a Porotherm 30 X-therm téglában található, amelynek X alakú bordaszerkezetén keresztül a hő hosszabb utat tesz meg, ezáltal hagyományos tégláinkhoz képest akár 50%-kal jobb a hőszigetelő képessége.
A kőzetgyapotot beépítése szintén jelentősen növelte hőszigetelő tulajdonságát, vagy a síkracsiszolt tégláknál vékonyabb habarcscsík vagy ragasztóhabarcs alkalmazását tették lehetővé. A Porotherm Energy+ termékek így készültek, ha ezt alkalmazzuk, otthonunk alacsony energiafogyasztással, kiváló lakóklímával, egészséges belső levegővel rendelkezik majd.
- Apróságnak tűnik, de tetemes összeget tehet ki egy teljes ház felépítésénél az elemekhez használt kötőanyag is. A Porotherm egyes típusaihoz (Rapid és Rapid Dryfix) a gyártó a termékhez adja a ragasztót, addig a pórusbetonnál minden esetben meg kell venni a hozzá való gyári kötőanyagot.
- A két típus más-más méretben készül, ezt az anyagszükséglet/ár kiszámításánál figyelembe kell venni. Nem számolhatunk automatikusan darabszámmal, így összehasonlítva az árakat, mindenképpen négyzetméterre levetítve kell kikalkulálni a költségeket.
Hogy melyik éri meg, az egyrészt a lakóépület méretétől, elhelyezkedésétől, és attól a fontossági sorrendtől függ, amit felállítottál magunknak.
Mindkettő remek építőanyag, és attól függően választhatsz közülük, hogy a mi esetedben milyen tulajdonságok élveznek prioritást.
Kapcsolódó cikkek:
Házépítés lépésről lépésre – anyagok falazáshoz
