Üveggyapot vagy kőzetgyapot - melyiket mikor használjuk?

Építőanyag.hu

üveggyapot és kőzetgyapot közti különbségek

Hatalmas az igény a természetes alapú szigetelőanyagok – üveggyapot és kőzetgyapot – használatára, előnyös tulajdonságaik miatt. Mi a különbség köztük? Melyiket válasszuk? Az alábbiakban segítünk.

A ház hőszigetelése nem csak a fűtési szezon előtt és alatt lényeges téma. A belső tér kellemes klímájának megteremtése alapvető, különösen, amióta Magyarországon is egyre jellemzőbbek a forró nyarak.

A jó szigetelés nem csak a falak között tartja a fűtéssel keletkező meleget, hanem alkalmas a kánikula elleni védelemre, sőt hangszigetelési feladatokat is ellát. Ezen felül fontos, hogy a szigetelés ellenálljon különféle természeti hatásoknak, mint amilyen a környezeti nedvesség, az időjárás, az idő amortizáló hatása, vagy a tűz.

Korábban többször írtunk már a hőszigetelés módozatairól, vagyis arról, hogy milyen anyagokkal, milyen lépésekben szigetelhetjük az ingatlant a házépítés során, illetve utólag. Foglalkoztunk a különféle szigetelőanyagok jellemzőivel, illetve előnyeivel és hátrányaival. Külön cikkben esett szó az üvegyapot paramétereiről és felhasználásáról is.

Ásványi gyapotok

Az ásványi alapú gyapotok természetes alapanyagokból, hevítéssel gyártott, hosszú szálakból álló szigetelőanyagok. Szigetelő tulajdonságuk a szálak közé zárt nagy levegőmennyiségnek köszönhető. Az üveggyapot üvegipari melléktermékekből, üveghulladékból, kvarchomokból készül, a kőzetgyapot pedig bazaltból vagy más ásványból.

Szigetelési tulajdonságaik nagyon hasonlóak, hiszen kiváló hő- és hangszigetelők. Mivel szervetlen anyagokból állnak, nem bomlanak, és nem lépnek reakcióba más anyagokkal, öregedés folyamatuk lassú.

Minden ásványgyapot terméket teljes mélységében hidrofobizálnak, azaz a vízzel szemben ellenállóvá tesznek, ugyanakkor megtartják tökéletes páraáteresztő képességüket, így nem kell tartani attól, hogy befüllesztik a házat vagy penészedést okoznának. Emellett viszont a felhasználás során a helyi nedvességviszonyokat figyelembe kell venni, mert a tartós ázás gyors és nagy mértékű minőségcsökkenést okoz a termékek hőszigetelési tulajdonságaiban. És – mint minden szigetelés során – a párazárás kérdését ezek esetében is nagyon komolyan kell venni és gondosan megtervezni. gyártáshoz használt adalékanyagok elenyésző mennyiségűek a termék össztömegén belül, így hozzájárulnak a természetes otthon és környezet érzetéhez.

Mind az üveg-, mind a kőzetgyapot viszonylag könnyű, ezért könnyen szállítható és kezelhető termék. A kezelésük során nem keletkezik az egészségre káros vagy kellemetlen hatású melléktermék, vágásuk, darabolásuk egyszerű, rögzítésük könnyen kivitelezhető.

Mi a különbség az üveggyapot és a kőzetgyapot között?

Bár fizikai, valamint hő- és hangszigetelési tulajdonságaikat tekintve nagyon hasonlók, néhány alapvető különbség miatt érdemes mérlegelni, hogy a különféle szigetelési feladatokhoz melyiket választjuk.

Az üveggyapot-táblák a méretükhöz viszonyítva könnyebbek, mint a kőzetgyapot. Kiválóan alkalmasak könnyűszerkezetes házak teljes szigetelésére, illetve főleg födémek, tetők szigetelésére ajánlják őket. A kőzetgyapot “terepe” inkább a homlokzati szigetelés, aminek több oka is van: a masszívabb táblák állítva kevésbé deformálódnak, jobban ellenállnak a környezeti hatásoknak (legyenek azok fizikai vagy éppen időjárási jellegűek) és a párával szemben is ellenállóbbak.

Az üveggyapot nem lépésálló, ezért födémszigetelésnél mindig gondolni kell arra, hogy a födém fölötti teret mire és hogyan akarjuk használni. Hasznosítatlan padlástérben esetleg elég lehet szervízút kialakítása, de ha lakás céljára akarjuk használni ezt a helyiséget, akkor masszív szerkezetű járófelületet kell kialakítanunk.

Az üveggyapot táblák rugalmasak, ebből következik néhány probléma, amelyet az alkalmazásuk során meg kell oldanunk. A rugalmasság miatt a táblák nem önhordozóak, változtathatják az alakjukat (összerogyhatnak, deformálódhatnak), ezért a rögzítés során ezt figyelembe kell venni (pl. rögzítőháló alkalmazása). A formaváltozások miatt a toldások és illesztések helyén rések keletkezhetnek, ami hőhidak keletkezéséhez vezethet. Ezért az üveggyapotot gyakran több rétegben, eltolt illesztésekkel helyezik el. Ez megnövelheti a felhasznált alapanyag-mennyiséget és némi költségnövekedést eredményezhet. Ugyanakkor a kőzetgyapot termékek valamivel drágábbak, de jó eséllyel emiatt kisebb mennyiségre van szükség belőlük.

Az üveggyapot, bár a gyártás során igyekeznek ellenállóvá tenni a nedvességgel szemben, alapvetően rosszabb pára és nedvességtűrő képességgel rendelkezik, ezért nem alkalmas lábazat, koszorú, pincefal és a legtöbbször padló szigetelésére, illetve külön gondot kell fordítani a párazására, ami a kőzetgyapot esetében könnyebben orvosolható probléma.

Ne feledd: webáruházunkban néhány kattintással megrendelheted a szigetelés nélkülözhetetlen alapanyagait.

Kapcsolódó cikkek:

Az üveggyapot tulajdonságai és használata

Útmutató a megfelelő tetőszigeteléshez

Belső falak hőszigetelése

Hőszigetelés fűtési szezon előtt

Szigetelési kisokos

Kapcsolódó termékek