Keresés

Hatalmas az igény a természetes alapú szigetelőanyagok – üveggyapot és kőzetgyapot – használatára, előnyös tulajdonságaik miatt. Mi a különbség köztük? Melyiket válasszuk? Az alábbiakban segítünk.

Ha a házunk hőszigetelésében gondolkodunk, érdemes alaposan körülnézni a kínálkozó lehetőségek között, hiszen a hőszigetelési képesség csak egyetlen a szigetelőanyagok tulajdonságai között, amely fontos szempont lehet a választásnál. A kőzetgyapot, mint természetes szigetelőanyag, nagyon népszerű megoldás – részben emiatt érdemes alaposabban körüljárni, hogy mely tulajdonságai miatt döntünk jól, ha ezt választjuk.

Napjainkban a szigetelés nem csak a téli időszakban fontos, az egyre melegebb nyarak és hosszan tartó kánikulák miatt is. A különféle szigetelési módok közül a természetes alapú szigetelőanyagok felhasználása – mint például különféle ásványi alapú szigetelések – népszerű, hiszen amellett, hogy számos előnnyel rendelkeznek, viszonylag könnyen hozzáférhetőek és nem károsak az egészségre.

A tető megfelelő szigetelése nem csak azért fontos, mert az időjárás viszontagságaitól és a csapadéktól óvja az épületet; a környezetvédelemben és közvetve a rezsiköltségeink csökkentésében is szerepet játszik. Így kiemelt fontosságú, hogy megfelelő szigeteléssel rendelkezzünk, építés vagy felújítás során jó döntéseket hozzunk.

Új ház építésekor vagy a régi ingatlan felújításakor laikusként nem könnyű eligazodni a különféle hő- és hangszigetelési módok között.

Tél vége felé járva, kemény fagyok után mindenki számára egyértelmű, hogy a hőszigetelés fontos kérdés a ház téli fűtése során. Akár építésről, akár otthonfelújításról legyen szó, a hőszigetelésen nem lehet és nem is érdemes takarékoskodni.

Akár új építésű házról van szó, akár egy régebbit szeretnénk felújítani, a hőszigetelés előbb vagy utóbb napirendre kerül. Előbbi esetében eleve tervezünk vele, utóbbi esetében azonban nem biztos, hogy van elegendő hely a szigetelőanyag számára. Mi a megoldás ilyenkor?

Az EPS lapokat szinte mindenki használja, bár a legtöbben inkább hétköznapibb nevén, hungarocellként, esetleg polisztirolként ismerik. Ma már számtalan típusa van forgalomban. De vajon melyiket mikor használjuk, és milyen típusú munkára?

Nem lehet eleget beszélni erről a témáról, különösen most, hogy az újabb fűtésszezon elején állunk. A tél közeledtével felmerül az emberben a kérdés: kellően jól van-e szigetelve a házam, mindent megtettem-e annak érdekében, hogy minél több meleget tartsak bent a négy fal között, hogy minél kisebb legyen a fűtésszámla?

A tetőtér egy remek találmány. Egyrészt a padlás beépítésével jelentősen kibővíthetjük a lakóteret, másrészt a tetőtéri ablakoknak köszönhetően ezek a részek általában naposak, világosak, a panorámáról már nem is beszélve. A sok előny azonban hátrányokkal is együtt jár. Például azzal, hogy nyáron sokkal könnyebben felmelegszik, mint a ház többi része, a meleg akár elviselhetetlen is lehet. Cikkünkben megnézzük, milyen lehetőségeink vannak ilyenkor.

Ha nagyon tudományosak szeretnénk lenni, akkor a hőátbocsátási tényező azt határozza meg, hogy egységnyi felületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik egy zárt térből. Na de mit jelent ez hétköznapi nyelven, és miért nem mindegy, mennyi az annyi?

A szigetelés kérdése mind új ház építésekor, mind már meglévő otthonunk korszerűsítésekor felmerülő, markáns kérdés. Mivel mind a bekerülési költsége, mind pedig az az összeg, amit egy jó hőszigeteléssel az évek alatt megspórolhatunk, jelentős, így jobb, ha nem vesszük félvállról a témát.